Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának döntése szerint Budapest három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont a 2020-as Európa-bajnokságon.
Magyarország negyedszer pályázott Eb megrendezésére, először sikerrel.
A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság helyszínei:
Döntő és elődöntő:
Csányi Sándor kezében egy magyar nemzeti színekkel díszített, Michel Platini UEFA-elnök által dedikált labda (Fotó: MTI)
London: Wembley Stadion, 90 652 néző, átadták 2007-ben
Negyeddöntő és három csoportmérkőzés:
München, Allianz Arena, 70 067 néző, átadták 2005-ben
Róma, Olimpiai Stadion, 68 993 néző, felújítják, átadás 2017-ben
Szentpétervár, Zenit Arena, 61 251 néző, új stadion, átadás 2016-ban
Baku, Olimpiai Stadion, 69 870 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Nyolcaddöntő és három csoportmérkőzés:
Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 68 156 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Amszterdam, Amsterdam ArenA, 53 052 néző, átadták 1996-ban
Bukarest, Nemzeti Stadion, 54 851 néző, átadták, 2011-ben
Bilbao, San Mamés Stadion, 53 289 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Brüsszel, Eurostadium, 62 613 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Dublin, Dublin Arena, 51 711 néző, átadták 2010-ben
Glasgow, Hampden Park, 51 472 néző, felújítva 2013-ban
Koppenhága, Parken, 38 190 néző, átadták 1992-ben
Csányi: A magyar válogatott 2020-ban már biztosan ott lesz az Eb-n
Csányi Sándor elnök szerint az elmúlt évek sportdiplomáciai sikerei feljogosították a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) arra, hogy bízzon benne: sikerrel jár az Eb-mérkőzések rendezésére benyújtott pályázata.
A pénteki döntés után – amelynek értelmében az új Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont 2020-ban – a Genfből hazaérkező elnök a repülőtéren tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Magyarország megrendezte az európai (UEFA) és a nemzetközi szövetség (FIFA) kongresszusát is, illetve idén sikeresen bonyolította le az U19-es kontinenstornát. Úgy véli, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország negyedik próbálkozásra Eb-mérkőzések házigazdája lehessen. Az MLSZ elnöke kifejtette: a futball minősége nem volt szempont a döntésnél, a magyar pályázat az országban megvalósuló stadionépítésekkel, a sportág infrastrukturális fejlesztéseivel, Budapest földrajzi elhelyezkedésével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat. A nemzeti csapatról szólva mosolyogva kijelentette: „2020-ban már természetesen biztosan ott lesz az Eb-résztvevők között”. Csányi bemutatta azt a nemzetiszínű labdát, amelyet a genfi eredményhirdetésnél a színpadon lévő oszlopok egyikére helyeztek. A labdán egy Bravó felirat és Michel Platini UEFA-elnök aláírása látható.
Vígh László sportberuházásokért felelős miniszteri biztos arról számolt be, hogy az úgynevezett engedélyes terv már készen van, az év végére meglesz a kiviteli terv is, és azt követően jövőre írhatják ki a kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárást. Ez vélhetően négy-öt hónapot vesz majd igénybe, és azután kezdődhetnek meg a munkálatok a Puskás Ferenc Stadionnál. Megjegyezte, jövő héten Budapestre látogat egyeztetésre az UEFA stadionépítésért felelős illetékese.
„Olyan létesítményeket építünk, és ez a Puskás Ferenc Stadion esetében is igaz, amelyek nemcsak Eb- vagy vb-rendezésre alkalmasak, hanem akár olimpiára is” – jelentette ki a politikus, aki hozzátette, minden szakaszban arra törekednek, hogy minél hamarabb elkészüljön a létesítmény.
Csányi ehhez hozzáfűzte, az UEFA előírásai szerint egy évvel az Eb előtt kell készen állnia a stadionnak, illetve megjegyezte, ahogy elkészül az új aréna, pályázni fognak Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntő megrendezésére is. Az új Puskás Ferenc Stadionba, amely a tervek szerint 2018-ra épül fel, több mint 68 ezren férnek majd be.
