A Nyers István Akadémiáról érkező fiatalok egyike Rúzsa Kristóf. Az oromi tehetség igazi labdarúgócsaládból származik, hiszen édesapja és nagyapja is focizott egykoron, így volt kitől örökölnie a sportág szeretetét. Kristóf a tóthfalui akadémián végigjárta a korosztályos csapatokat, az ősszel pedig a Tisza Nyers U19-es gárdájának egyik alapembere volt. A nagy lövőerővel rendelkező fiatal játékos pályafutása az elmúlt időszakban vett új fordulatot, néhány napja ugyanis bemutatkozhatott a Tisza első csapatában is.
Mikor kezdtél el komolyabban is foglalkozni a labdarúgással?
– Tízéves koromban kezdtem edzeni Tóthfaluban a Nyers István Akadémián. Számomra egyértelmű volt, hogy a labdarúgást választom, hiszen a családomból többen is fociztak egykor. Nagyapám tagja volt az oromi klub aranygenerációjának, amely a hetvenes években kétszer is megnyerte a Tisza Menti B Liga küzdelmeit.
A tóthfalui akadémián minden korosztályos csapatban szerepeltél, több edzővel is dolgoztál együtt. Kitől tanultál a legtöbbet?
– Nem igazán tudnék most kiemelni senkit, hiszen mindegyik szakember látta bennem a tehetséget. Minden edzőmtől sokat tanultam, és nekik is köszönhetem, hogy idáig eljutottam. Kiss Róbertnek, Rúzsa Ivánnak, Veselinov Darkónak és Kiss Norbertnek is sokat köszönhetek.
A korosztályos csapatokban több poszton is szerepeltél. Hol szeretsz a leginkább játszani, melyik a kedvenc posztod?
– Az évek során több poszton is kipróbálhattam magam, és talán középső védőként nyújtottam a legjobb teljesítményt. Bár ezt a poszton nem annyira kedvelem, de ha ott számítanak rám, és ott segíthetem leginkább a társaimat, akkor azt elfogadom, és csinálom a dolgomat a legjobb tudásom szerint.
A 2024/2025-ös idényt még a Tisza Nyers U19-es felállításánál kezdted el, most azonban már az adorjániak első csapatánál is számítanak rád. Mikor értesültél erről?
– Január folyamán szóltak, hogy ezentúl számítanak rám az első csapatnál is, ami természetesen nagyon jóleső érzés volt. A játékostársaim és Bulatović edző is jól fogadtak, ami nagyban megkönnyítette a beilleszkedést. A csapatnál több velem egykorú, akadémista fiatal is van, ami szintén sokat segített.
A téli felkészülés után játszhattál a Tisza idei első hivatalos mérkőzésén, a Vrbas elleni kupameccsen. Hogy sikerült a bemutatkozásod?
– A találkozó előtt természetesen izgultam, hiszen mégiscsak ez volt az első hivatalos mérkőzésem a felnőttek között. Szerintem jól sikerült a debütálás, végigjátszottam a kilencven percet, és úgy érzem, mindent kiadtam magamból. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy én is hozzájárulhattam egy magasabb osztályban szereplő ellenfél legyőzéséhez.
A Tisza gárdája jelenleg a második helyen áll a Vajdasági Liga északi csoportjában, négy ponttal lemaradva az éllovas mögött. Milyen céllal vágtok neki a tavaszi folytatásnak?
– Természetesen szeretnénk azonnal visszajutni a Szerb Ligába, és úgy vélem, hogy ehhez meg is van a megfelelő csapatunk. Télen több olyan labdarúgót is igazoltunk, akik komoly erősítések lehetnek, visszatért hozzánk többek között Borsos Márk is, így bizakodva várom a bácsföldvári Vojvodina elleni tavaszi rajtot.
Tavasszal az akadémia U19-es csapatában és Adorjánon is számítanak rád. A szezon végén mivel lennél elégedett?
– Elsődleges célom, hogy továbbfejlődjek, és gólokkal, gólpasszokkal segítsem mindkét csapatot. Bízom benne, hogy elkerülnek majd a sérülések, a Tisza együttesével pedig a bajnokság mellett szeretném megnyerni a körzeti kupát is.
Nyitókép: Rúzsa Kristóf egy topolyai tornát követően, a legjobb játékosnak járó serleggel
