A kedd esti Olaszország–Spanyolország elődöntőnek több nagy kérdése is volt. Olasz részről az egyik az volt, hogy a súlyos sérülést szerző Spinazzolát kivel és hogyan helyettesíti majd Roberto Mancini szövetségi kapitány. A választás végül Emersonra esett, a középpálya közepén pedig Jorginho kapta meg a karmesteri szerepet. Luis Enrique húzott egy váratlant, hiszen csak a kispadra nevezte Moratát, hiányában pedig az Oyarzabal–Dani Olmo–Ferrán Torres hármas kapott helyet a csatársorban – igaz, a La Roja ezen szekciója sokkal inkább hasonlított egy, a magabiztos labdabirtoklást előtérbe helyező középpályára, mintsem egy rettenthetetlen támadótrióra. A legnagyobb nemzetközi szaklapok hosszasan taglalták, vajon mi dönthet majd egyik vagy másik fél javára a mérkőzésen, és több sportújságíró is a labdabirtoklást emelte ki kulcstényezőként. Nos, a spanyolok nem hazudtolták meg önmagukat, hiszen a labda mintegy hetven százalékban Luis Enrique gárdájánál volt a kilencven perc alatt. Ami viszont még ennél is fontosabbnak bizonyult, az a futómennyiség volt: az olaszok védelmének muszáj volt követnie a labda útját, mindemellett pedig a spanyol játékosok indulásait is, ehhez pedig rengeteg megtett kilométerre volt szükség. Az első félidőben Spanyolország többször veszélyeztetett, de igazán nagy helyzet nem alakult ki Torresék előtt. A másik oldalon Simón bizonytalan mozdulatai adtak lehetőséget az olaszoknak, ám a szünetre gól nélküli döntetlennel vonultak el a csapatok. A fordulás után sem változott túlzottan a játék képe, egészen a 60. percig. Ekkor Donnarumma ölelt magához egy spanyol beadást, majd gyorsan játékba hozta a labdát. A játékszer hamar a spanyol védők közé került, García és Laporte pedig nem tudott tisztázni: Chiesa nagyjából tizenhat méterről mesterien tekert a bal alsóba a tehetetlen Simón mellett. A kapott gól után Luis Enrique gyorsan cserélt, a friss lábak pedig folyamatos nyomás alá helyezték a mindvégig remekül muzsikáló Chiellini–Bonucci védőpárost. Akárcsak az egyik, a másik oldalon is elegendő volt egy megingás, és a fizikai teher mellett talán a koncentráció hiánya is azonnal feltűnt: egy gyönyörű összjáték után Dani Olmo tálalt a csereként pályára lépő Morata elé, aki ziccerben nem hibázott, s a 80. percben egalizált! A hátralévő szűk tíz percben nem lett több gól, így Olaszország a kontinenstorna során másodszor, Spanyolország harmadszor kényszerült kétszer tizenöt perces hosszabbításra. A La Roja presszingjével megfojtotta az olasz próbálkozásokat, az Azzurri pedig többször is az utolsó pillanatban mentett az első tizenöt percben. A két szövetségi kapitány kihasználta az extra cserelehetőséget: Bernardeschi, Thiago és P. Torres kapott a hajrában pár percet a bizonyításra. Miután a hosszabbításban is maradt az 1:1-es döntetlen, tizenegyespárbajra került sor, ahol végül az olaszok diadalmaskodtak 4:2-re.
A finálé másik résztvevője az Anglia–Dánia mérkőzés győztese lesz. A döntőt a Wembley-ben játsszák, vasárnap este 21 órakor.
London: Olaszország–Spanyolország 1:1 (0:0), tizenegyesekkel 4:2
Wembley, 60 000 néző, vezette: Felix Brych (német). Gólszerző: Chiesa a 60., Morata a 80. percben.
Olaszország: Donnarumma – Emerson (Tolói, 74.), Chiellini, Bonucci, Di Lorenzo – Verratti (Pessina, 74.), Jorginho, Barella (Locatelli, 85.) – Insigne (Belotti, 85.) Immobile (Berardi, 62.), Chiesa (Bernardeschi, 107.). Szövetségi kapitány: Roberto Mancini.
Spanyolország: Simón – Azpilicueta (Llorente, 85.), García (P. Torres, 109.), Laporte, Jordi Alba – Koke (Rodri, 70.), Busquets (Thiago, 106.), Pedri – Oyarzabal (Moreno, 70.), Dani Olmo, F. Torres (Morata, 62.). Szövetségi kapitány: Luis Enrique.
Ne feledjék, az Eb ideje alatt tippjátékot indítottunk, a holnapi elődöntőre és a vasárnapi döntőre is tippelhetnek. Megéri, hiszen értékes nyereményekkel várjuk Önöket!
