Tapasztaltabb olvasóink között kevés lehet az olyan, aki ne ismerné Törtei József nevét. A Zentai Emelődaru – ahogy őt becézték világszerte – a nyolcvanas években, még a Nagy-Jugoszláviában megannyi örömöt szerzett a birkózást kedvelő embereknek, s méltán tartják városa minden idők egyik legjobb – ha nem a legjobb – sportolójának, hiszen Európa-bajnoki címe (1986) mellett további két érmet nyert a kontinensviadalokon, s dobogóra állhatott az 1983-as kijevi világbajnokságon, valamint az 1984-es, Los Angeles-i olimpián is.
Mostani történetünk azonban nem róla szól, hanem egy bizonyos Törtei Erikről, aki jelenleg a németországi Rottweilben él, és az FC 08 Villingen labdarúgója. A 2002-ben született fiatalember szerdán lesz 17 éves, de klubjában már nem az U17-es csapatban játszatják, hanem az U19-ben, mert nem mellesleg 193 centiméter magas a fiú, de közben ontja a gólokat, így már a Bundesligából is figyelik, mert a németek szeretik az ilyen délceg labdarúgókat. Erik egyébként most fejezi a 10. osztályt, s további 3 év gimnázium vár rá, de már szövögeti focis álmait, amitől nincs is olyan távol.
Ja, és hogy mi köze a fent említett Törtei Józsefhez? Hát az, hogy apáról és fiúról van szó, tehát ha a sportgéneket vesszük alapul, érdemes lesz Erik pályafutását végigkövetni.
• A családtörténetet tudva adódik az első kérdés: volt-e nyomás vagy késztetés, hogy birkózással kezdjed a sportolást?
– Amikor apám még edzett, eljártam vele én is, így Zentán Molnár Miki bácsi keze alatt nevelkedtem, s versenyre is jártam, de párhuzamosan fociztam, s bár Németországban is még megpróbáltam birkózni, ott ebben a sportágban nem úgy mennek a dolgok – gyengék az edzések, a szülők beleszólnak az edzők munkájába –, mint itthon, így gyorsan átváltottam a labdarúgásra, a másik gyerekkori szerelemre.
• A német focit ismeri mindenki. Hullámhegyek, hullámvölgyek, de a vége mindig egy világbajnoki cím, s az utánpótlás-nevelés is kiváló. Te mit tapasztaltál?
– A németek nagyon komolyan veszik a focit. Akadémiára nem jártam, de rengeteg ismerősöm igen, így van képem ezekről a dolgokról. Ott természetesen a játék az első, de párhuzamosan a taníttatásra is odafigyelnek, mert nem mindenkinek sikerül élsportolóvá válnia. Már a legkisebb korcsoportokban is kemények az edzések, aztán meg már taktikailag is kiválóan alapoznak.
• Hogy néz ki egy heted?
– Nálunk hetente háromszor van edzés, ez német szinten közepesnek számít, mert a profi klubokban természetesen mindennap tréningeznek. Amikor meg szabadnap van, kimegyek egy pályára – mert abból rengeteg van –, s ha mást nem, a kisebbekkel focizok, akár tíz az egy ellen. Emellett még sprintelgetek, kapura lövök, s minden olyat csinálok, amiben még hiányosságokat érzek.
• Termetedből ítélve elsőnek talán védőként tudunk elképzelni, mégis csatár lettél.
– Az elején nem tudtam németül, s amikor megkérdezték, milyen poszton szeretném kipróbálni magam, én balszerencsémre a védelmet említettem. Középhátvédként azonban már az első idényben a legtöbb gólt rúgtam a csapatban, de közben megtanultam a nyelvet, így most már a „rendes” posztomon vagyok, csatár lettem.
• Termetednek és tehetségednek köszönhetően már az U19-ben szerepelsz, s itt biztosan nagyob lehetőség van kitűnni. Várható, hogy egy nagyobb csapat felfigyel rád?
– Ez a cél, de így is működik a dolog: ha jól játszik az ember, akár egy amatőr ligában is, gyorsan felfigyelnek rá, mert rengeteg ügynök, megfigyelő ül a lelátókon. Tárgyalás még nem volt, de tudomásom van róla, hogy a Freiburg már figyel rám, pontosan azért, mert 17 évesen már a 19 éves csapatban szerepelek.
• Az ottani sajtó is felfigyelt rád. Mennyire kíséri figyelemmel a média az alacsonyabb rangfokozatokat?
– Fókuszban vagyunk mi is, minden meccsről külön beszámolnak az újságok. A németek tényleg imádják a focit, helyi szinten legalább annyira szeretnek meccsre járni, mint egy bundesligás mérkőzésre, így a sajtó is kiszolgálja az igényeiket.
• Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a német foci az nem brazil foci, az német foci. Erőfocinak is nevezhető, ahol már a gyerekek kiválasztásánál is ügyelnek például a termetre. Mennyire érvényes ez még?
– Teljes mértékben, főleg a profi csapatoknál. A németeknek még most is van elképzelésük arról, kit tartanak ideális játékosnak, bár az igazán jó játékosoknál már azért nem számít annyira a termet.
• A birkózókról köztudomású, hogy talán a legjobb mozgáskoordinációval rendelkeznek. Neked focistaként segített-e az, hogy birkózóként kezdted?
– Bizony, segített, meg az is, hogy mozgékony, nyúlékony vagyok. Sokan pont a termetem miatt nem ezt gondolják rólam, így ez előnyt jelent.
• Említetted, hogy a Freiburg már felfigyelt rád. Személy szerint neked mi az álmod, mik a vágyaid labdarúgás terén?
– Akadémiához talán már túl idős vagyok, de mindenképpen jó lenne minél fiatalabban bekerülni egy profi csapatba. Szomorú viszont akkor sem leszek, ha a Bundesligánál alacsonyabb rangfokozat sikerül, mert a német másodosztály is kiváló.
• Édesapád nagyon magasra rakta a lécet, s ezt főleg szorgalmával és kitartásával érte el. Benned megvannak-e ezek az erények?
– Szerintem kitartó vagyok, de másként a fociban sem lehet érvényesülni. Nyomás nincs rajtam, saját magamnak raktam fel a lécet, s bár büszke vagyok, hogy ilyen eredmények vannak a családban, a magam útját kell járnom.
• Kinek szurkolsz a „nagyok” közül?
– A német csapatok közül – főleg a szerbek kiváló teljesítménye miatt – most a frankfurti Eintracht játéka tetszik, meg Dárdai miatt a berlinieknek is szurkolok, gyerekkorom óta pedig a Real Madrid a kedvenc, de lehet, csak azért, mert anyukám mindig reálos labdákat vett nekem.
• Jövőre Európa-bajnokság, s akármilyen eredményeik voltak is mostanában a németeknek, őket sohasem szabad leírni. Neked van-e tipped, kik lesznek az első négyben?
– Szerintem a németeknek is van esélyük, annál inkább, mert jelentős fiatalításon esett át a Nationalelf. Sok tétmeccset viszont nem játszottak, ezért nem lehet pontosan tudni, mire képesek. Nálam most nincsenek a topfavoritok között, de ha összeszoknak, biztosan komolyan kell velük számolni. Most szerintem a franciák, az angolok talán a legjobbak, s nagyon tetszik a portugálok játéka is.
