A környékünkön talán nincs is olyan ember, aki ne ismerné Szeles Mónika nevét. Ugyan régóta figyelemmel kísérem a teniszt, be kell vallanom, soha nem voltam nagy Szeles-rajongó, annak ellenére sem, hogy „hazánk fiáról” van szó, ráadásul vajdasági magyarról. Az ok roppant egyszerű: az ellene elkövetett támadás azelőtt történt, hogy elkezdtem volna követni a sportágat, így sikertörténetének jelentős része kimaradt az életemből. Őszintén sajnálom.
A hétvégén a Magyar Tenisz Napjának díszvendégeként gyerekekkel ütögetett, tanácsokat és autogramot osztogatott. A sajtóbeszélgetésen elmondta, ma is rendszeresen teniszezik, főleg párost szokott játszani. Ezenkívül könyveket ír, leginkább az egészséges életmód érdekli, fontosnak tartja megosztani másokkal, mi az, ami neki segített az életben. Imádja a gyerekeket, nem véletlen, hogy gyermekkönyvek szerzője is.
Ami a „szakmát” illeti, szerinte nehéz meghatározni az ideális női teniszezőt:
„A lányok manapság sokkal jobban odafigyelnek az erőnlétre, mint az én időmben. A Willimas nővérek a többiek előtt észrevették az erőállapot fontosságát, ennek köszönhetően emelkedtek ki a mezőnyből, megelőzve az addig csúcson lévő Steffi Grafot vagy Arantxa Sánchez Vicariót. Nehéz meghatározni egy ideális felépítést, mindenesetre Serena közel jár hozzá, az ő fittsége, fizikai állapota merőben más, mint a többieké. Hogy ki lesz a következő, azt én sem tudom, gyakorlatilag nem is láttam hasonló felépítésű játékost.”
Mónika tíz évvel ezelőtt vette fel a magyar állampolgárságot.
„Én mindig világpolgárként látom magam. Szüleim ugye magyarok, magyar környezetben nőttem fel, magyar iskolába jártam, édesanyámmal, a rokonaimmal magyarul beszélek. Sokszor jövök Magyarországra, unokatestvérem itt lakik, imádok itt lenni. Mikor 2014-ben első alkalommal hívtak meg a Magyar Tenisz Napja elnevezésű rendezvényre, fantasztikus érzés volt eljönni, hiszen mindig szerettem volna valamit visszaadni a magyar tenisznek. Annak különösen örülök, hogy ez a mozgalom ma is tart, jó irányba halad. Fontos irányt mutatni a fiataloknak, és gondozni a tehetségüket, hiszen elég, ha ennek köszönhetően egy-két világsztár cseperedik fel, akinek majd nagyon sokat köszönhet a magyar tenisz.”
Rendszeresen, sokszor inkognitóban látogat Magyarországra.
„Számomra Budapest a világ legszebb városa. Szeretem az építészetet, hiszen a pályafutásom után építészetet tanultam, Budapest ebből a szempontból álomszép. Természetesen szeretek az ismerőseim körében lenni, jókat enni, megvannak a törzshelyeim a városban.”
A 43 éves sztár továbbra is jótékonykodik. A szervezőknek felajánlotta egyik ütőjét, amit a későbbiekben majd elárvereznek, a befolyt összegből pedig rászoruló gyerekeket támogatnak majd.
„Az én életemben jelentős szerepet játszott a sport. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a szüleim megteremtették erre a lehetőséget. Az iskola mellett a teniszről szólt minden, de szívesen csináltam, sose kényszerítettek. Szeretek beszélni a tapasztalataimról, szeretem megosztani másokkal, remélem, hogy ezáltal segíthetek nekik valamiben. Szeretném, ha a kevésbé szerencsés gyerekek is megtapasztalhatnák mindezt.”
Arra a felvetésre, hogy Roger Federer és Serena Williams minden idők legjobbja-e, azt mondta:
„Én sosem láttam játszani Margaret Courtot vagy Billie Jean Kinget, emellett más a technológia, a pénz, az edzések, de Roger és Serena teljesítményét az is kiemeli, hogy több generációval sikeresen felvették a harcot. Serena még játszott velem, Lindsay Davenporttal, Jennifer Capriatival is, ami régen volt már, de ő még mindig a csúcson van.”
Felidézte, hogy édesapja kivitte őt a Davis-kupa-küzdelmekre Újvidéken, ahol a francia sztár, Yannick Noah szólt hozzá pár szót, és az ütőjét is nekiadta. Ezen élmény nyomán most ő próbál valamit elültetni ugyanígy a fiatalokban. A junior korosztályukban remekelő magyar játékosokról elmondta, fontos, hogy ezután is a teniszre összpontosítsanak, hiszen a sikerek után több minden elvonhatja egy fiatal tehetség figyelmét. Ezt nem szabad megengedni. Fontos, hogy a sport mellett a fiatalok a tanulásra is kellő időt szánjanak, és pályafutásuk végén valamit visszaadjanak a sportnak.
A Magyar Szónak örömmel!
Sajnos a szoros időbeosztása miatt hosszabb hangvételű interjúra nem futotta, de amikor megtudta, hogy a Magyar Szónak dolgozom, készséggel válaszolt néhány kérdésemre. Ezúton szeretné üdvözölni az újság olvasóit és dolgozóit, kiváltképp Csordás Árpit, de örül, hogy ezúttal egy nőt küldtek!
• Mit szólsz ahhoz, hogy Serena Williams újabb Grand Slamet nyert?
– Szerintem Serenának rengeteget segített az új edzője, Patrick Mouratoglou. Alapjaiban változtatta meg Serena hozzáállását, hiszen nála a fizikai és technikai adottságok mindig is megvoltak, egyedül a koncentrációs képességén kellett javítani. Paricknek ez sikerült. Az edzőváltás előtti időszakban ez hiányzott számára. Ha ez már akkor adott, akkor hat-hét Grand Slammel többet nyert volna, biztos vagyok benne. Nem ismerek még egy olyan játékost, akinél az akaraterőn annyi múlik, mint Serenánál, ha ő valamit akar, akkor el is éri. Játszottam ellenük, talán 12 éves lehetett, amikor az apjuk elhozta őket hozzám. Már akkor benne volt a harci vágy és ez az akaraterő, jobban, mint a nővérében. Őszintén csodálom őt is, és Federert is, hogy ilyen korban még játszanak, és ilyen teljesítményt képesek nyújtani. Pontosan ez mutatja, egy élsportoló életében milyen fontos a táplálkozás, a megfelelő, személyre szabott edzés és a megfelelően kiválasztott regenerálódás. Én imádtam volna most játszani, hiszen olyan lehetőségeik vannak ezen a téren, ami nekem abban az időben nem adatott meg. A regenerálódás nagyon fontos. Mindketten szerencsések, hogy elég, ha néhány tornán játszanak, egy-egy Grand Slam előtt nem kell nekik több kisebb tornán indulniuk, hogy bemelegedjenek. Szerintem még pár évig tartani tudják ezt a szintet.
• Mit gondolsz, Đoković visszakerülhet az első helyre?
– Igen. Persze, nem egyszerű visszakerülni arra a szintre, ahol az előzőekben volt, négy Grand Slamet megnyert, óriási nyomás volt rajta. Ő technikailag olyan jó, és mentálisan annyira erős, hogy ha visszatér egy kicsit a magabiztossága, amit az utóbbi időben elvesztett, akkor mindenképp sikerülhet neki. Számomra csodálatos nézni ezeket a játékosokat. Az Australian Open fantasztikus volt Đokovićtyal, Nadallal, Federerrel. Roger a mái napig olyan könnyedén játszik, hogy én is csak ámulok rajta, holott tudom, mennyi munka és erőfeszítés van egy-egy ütésben.
