2050-re a Föld népességének 70 százaléka városban fog élni, miközben az emberiség által felhasznált energia harmadát már ma is az épületekre fordítjuk. A jövő városainak egyszerre kell elősegíteniük a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodást és a probléma kezelését célzó energiahatékonyságot.
A fenntartható urbanizáció jelentette kihívásokra számos városfejlesztési koncepció igyekszik választ adni, olykor a tömegközlekedésre, máskor a terek élhetőbb felosztására vagy éppen a zöldítésre helyezve a hangsúlyt.
A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy vegyes funkciójú negyedeket hozzanak létre, hiszen az egyfunkciós városrészek hosszú távon élhetetlenek. Ilyen multifunkciós projekt Párizsban az Ordener-Poissonniers: a régi pályaudvar környékét fenntartható városközponttá alakítják át 1000 új lakóépülettel, közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint növénytermesztésre alkalmas kertekkel.
Előremutató példa a történelmi városmag meghosszabbításaként létrejött Düsseldorf-Hafen városrész, ahol megvalósult az optimális életkörülményeket biztosító terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés integrálása.
A bécsi Aspern okosvárosprojektjét Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszírozza: céljuk a zéró energiafogyasztás, valamint a lakók tényleges életvezetéséhez és energiafogyasztásához igazodó ökoszisztéma kialakítása.
A központokból és az új negyedekből mindinkább kiszorulnak az autók, egyre népszerűbb a megosztáson alapuló közlekedés, az elektromos eszközök használata, és nagyobb teret kapnak a gyalogosok, a kerékpárosok. A 90 hektáros milánói CityLife Európa egyik legnagyobb autómentes területe, a gépkocsik föld alatti úthálózaton keresztül érhetik el a parkolókat.
Malmö egykori ipari kikötője City of Tomorrow néven 30 000 fős városrésszé alakul át, ahol az új házak száz százalékban megújuló energiával működnek.
