Az autógyárak és a fejlesztőüzemek egymás után dobják piacra villamosautóikat, hibrid motorral szerelt járműveiket vagy éppen hidrogénüzemű gépkocsijaikat, a vásárlók zöme azonban továbbra is a jóval olcsóbb, jól bevált benzin- vagy dízelmotoros járgány mellett dönt. Az általános vélemény az mellett szól, hogy a dízelmotorok gazdaságosabbak, a benzines gépek
viszont több élvezetet nyújtanak. Ez azonban csupán viszonylagos megállapítás.
A dízelmotorok nagyjából 30 százalékkal gazdaságosabbak benzines társaiktól, a jó dízelmotor az üzemanyag energiájának akár 35 százalékát is képes mozgássá alakítani, a legjobb benzinmotorok esetében ez az arány legfeljebb 27 százalék. Új műszaki eljárásoknak – turbófeltöltő, közvetlen befecskendezés – köszönhetően a két motortípus gazdaságossága között csökkenhet a különbség, azonban szem előtt kell tartanunk azt, hogy a gazdaságosság fogalma nem merül ki az üzemanyagár és a fogyasztás összekalkulálásában. Fontosak a karbantartási- és javítási költségek, a beszerzési ár, és egyéb paraméterek is. A dízelmotoros járművek startban drágábbak, a regisztráció és a biztosítás viszont valamennyivel olcsóbb, mint a benzinmotoros autók esetében. Vásárlás előtt ezért mindenképp érdemes papírra vetni a paramétereket, meghúzni a törtvonalat, és felvázolni az egyenletet. Példa: egy dízelmotorral szerelt új Fityó, azaz Fiat 500-as egy liter üzemanyag elégetésével 6 kilométerrel hosszabb utat képes megtenni, mint egy 1200 köbcentis benzinmotorral hajtott, ugyanilyen autó. A dízelmotoros Fityó azonban sokkal drágább, így legalább 214 ezer kilométert kell belezavarnunk ahhoz, hogy kifizetődjön, és hogy hasznot hozzon. A dízelmotorok árnyalattal olcsóbb szervizelése csökkenti az árkülönbséget, valószínű, hogy a benzinmotor csak akkor kifizetődő, ha 3 évnél rövidebb időre vagy 58 ezer kilométernél kisebb útra tervezünk. A Peugeot 3008-as és a legújabb Golf dízelmotoros verzióinak vásárlása is csak akkor térül meg, ha legalább 3 évig használjuk őket, a 3-as BMW esetében viszont nem érvényes ez a szabály. A 320i modell 3 év után is több pénzt takarít meg gazdájának, mint a 320d modell, tekintetbe véve a regisztrációs költségeket és az autó használtautó-piaci értékcsökkenési mutatóit is.
Nagy általánosságban elmondható, hogy a megtett kilométerek számával növekszik annak a valószínűsége, hogy a dízelmotoros autóval nagyobb összeget takaríthatunk meg, mint benzinmotoros társával.
Sok autóvásárló azonban csupán az szerint dönt, hogy melyik motor teljesítménye tetszik neki. A dízelmotorok általában hangosabbak, azonban jellemző rájuk, hogy a sebességeket előbb válthatjuk magasabb fokozatba, kellemesebbé varázsolva ezzel az autózást. Nem úgy, mint a benzinmotorok esetében, amelyek jobban kedvelik, ha sebességváltás előtt felpörgetik őket.
A környezetbarát dízelmotorok tisztábbak
A motorok széndioxid kibocsájtása egyenes arányban áll a fogyasztással, ezért az uniós országokban környezetvédelmi tekintetben jobban kedvelik a dízelmotorokat, mint a benzinüzeműeket. Ellenben a dízel üzemanyag égetése során jóval több, a rákkeltéssel, szívbetegségek előidézésével, és asztma okozásával gyanúsított nitrogén-oxid és szénhidrogén szabadul fel, mint a benzin használata esetén. E melléktermékek többsége szűrőkkel és vegyszerekkel felfogható, a károsanyag-kibocsájtást 2014-ig az Euro 6-os szabvánnyal korlátozzák.
A gáz egytizedével is csökkenti a motor erejét
A kísérletek bebizonyították, hogy amennyiben hagyományos gázberendezést építünk autónkba, a motor teljesítménye akár 10 százalékkal is csökkenhet. A legújabb, legjobb minőségű gázbepárologtató berendezésekkel is 2-4 százalékot veszítünk a teljesítményből. A gázberendezés beszerelése a dízelmotorokba azért nem kifizetődő, mert ezek a motorok nem szikrát dobó gyertyákkal működnek, így a gázhoz dízel üzemanyagot is kellene keverni ahhoz, hogy az meggyulladhasson a hengerben. Ez a komplikált módszer nem tenné kifizetődővé az üzemanyagcserét.
