Magyarkanizsa községben a szerbiai NIS megbízásából kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása céljából geofizikai méréseket végez a Kaliningrad orosz cég. A kutatásokat végző gépek azonban a vizes termőföldeken olyan mély nyomokat vájtak, hogy az kiváltotta a gazdák elégedetlenségét. A NIS ugyan akar adni kártérítést, de nem annyit, amennyit a gazdák szerint kellene.
Még mindig nem született megegyezés a NIS és a kivitelezői, valamint a magyarkanizsai termelők között azokat a kártérítéseket illetően, ahol 20 centiméternél mélyebb nyomok maradtak a termőföldeken a gépek után. Szerdán terepszemlét tartottak, ahol a kivitelezők és a NIS képviselői mellett az önkormányzatból jelen volt Halász Mónika községi mezőgazdasági tanácsos, a termelők részéről pedig Aleksandar Stojanović és Bata Erzsébet. A terepszemlén működés közben mutatták be a Zenta határában dolgozó gépeket. Az úgynevezett vibrátorok szeizmikus hullámokat gerjesztenek, ezek mérésével pedig elsősorban kőolaj- és földgázlelőhelyek után kutatnak. Gorica Mandić, a NIS képviselője hangsúlyozta, hogy Magyarkanizsa község, főként Velebit település a leggazdagabb kőolajlelőhely Szerbiában. A kitermelt nyersanyagból az önkormányzatok 3%-os részesedést kapnak, amelyet kizárólag céleszközként használhatnak. A mérések várhatóan a nyár első felében fejeződnek be. A károkat illetően Mandić azt nyilatkozta, hogy a részvénypiaci ár alapján fizetik a kártérítéseket, azokon a helyeken, ahol nagyobbak a károk, rekultivációt végeznek, hiszen a legnagyobb gond, hogy a termelők a saját eszközeikkel nem tudják a nyomokat megművelni.
– Eddig még Vajdaság egyetlen községében sem maradtak elégedetlenek a gazdák, biztosan megállapodunk itt is – jelentette ki Mandić, aki hozzátette, hogy a gépeknek ezentúl tilos vizes területen munkálkodniuk, így garantálják, hogy további súlyos méretű károkat már nem okoznak.
A másik fél nevében Bata Erzsébet elmondta, ideje lenne, hogy a kivitelezők végre őszintén elismerjék a károkat, amelyeket okoztak.
– Nem a kőolaj felkutatása ellen vagyunk, de szeretnénk, ha a kárfelbecslés megfelelő módon történne. Ez a terepszemle jó arra, hogy végre lássák, mekkora nyomok maradtak a földeken, szerencsére nem hektárokról beszélünk, de ha körbejárnánk az egész községet, ezer métert biztosan találnánk, ahol a nyomok jóval mélyebbek 20 centiméternél. Ezek kirívó esetek, de a termelőinknek minden dinár fontos, a terméskiesésre ezeken a területeken akár évekig is számítani lehet.
A terepen a kivitelezők bemutatták a rekultivációs módszert, amellyel elegyengetik a talajt. A John Deere után vontatott eke az előzetes jóslatokkal ellentétben nem akadt el, és végül szemmel láthatóan elsimította a földet, bár voltak kritikus pillanatok, amikor a jármű kereke egyik oldalon szinte félig elmerült a vizes földben. A művelet azonban nem győzte meg a termelőket.
– A talaj felszínét láthatóan elsimítja, de a 60–70 centiméter mélységben összetaposott föld csak évek múltán kerül majd az eke forgatásával felszínre, és válik megmunkálhatóvá. Többször hangsúlyoztam, hogy ilyenkor a talaj struktúrája változik meg, amely évekig tartó problémát okoz, és nincs traktor, amely ilyen mélységben felszaggatná a földet – mondta Bata Erzsébet a bemutató után.
