Gabriella a Szerbiai Postának a Kaizen menedzsment által történő fejlesztésének lehetőségeit vetette fel pályamunkájában.
Az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának, Postaforgalom és távközlés szakának mesterszakos hallgatója napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy mivel az egyik tanára korábban szintén ösztöndíjat nyert a Japán Császárság belgrádi nagykövetségének a pályázatán így benne is felmerült, hogy ő is jelentkezik erre.
Kutatása témájaként, A Japán Postavállalat működését kivizsgálva Gabriella olyan módszerek után nézett, hogy a Kaizen menedzselési eljárás alkalmazásával miképpen is lehetne fejleszteni a Szerbiai Postvállalat működését.
A bácsföldvári mesterképzéses hallgató elmondta azt is, hogy az ösztöndíj számára lehetőséget teremt a kutatómunka megírására, ezáltal pedig önmaga fejlesztésére, no meg persze anyagi támogatást is jelent számára.
– A tavalyi ösztöndíjasoknak egy japán tanulmányutat is ígértek, mivel az volt a jubiláris 10. éve az ösztöndíjnak, viszont a világjárvány miatt kialakult helyzet ezt eddig nem tette lehetővé – ecsetelte Polyák Gabriella, aki hozzáfűzte azt is, hogy az ösztöndíj összegének az első felét az ünnepélyes átadó után kapja kézhez, a a maradék összeget pedig akkor kapják kézhez, amint elkészül a kutatómunkájuk, amelyet az év végéig kell befejezniük.
A Japán Császárág és a Japan Tobacco International által megalapitott Szakura-ösztöndíjat 2011-ben osztották ki először azzal a céllal, hogy az országban élő kreatív és okos fiatalok a jövőben megerősítsék Japán és Szerbia közötti baráti kapcsolatot azzal, hogy kutatásuk témájaként azokat a japán vívmányokat veszik alapul, amelyek Szerbia fejlődéséhez is hozzájárulhatnak.
A tegnap Belgrádban megrendezett díjkiosztón az ösztöndíj-bizottság megemlítette, hogy az idén beadott témaajánlatot díjazta. Gabriella mellett a többi díjazott olyan témákkal rukkolt elő, mint a japán és a szerbiai start-upok közötti különbség kivizsgálása, vagy pedig olyan témajavaslat, hogy a Japánban, vagy pedig a Szerbiában élők ijedtek-e meg jobban a koronavírus-járványtól, de olyan is, amely a mangáknak, vagyis a japán képregényeknek a szerbiai iskolákba történő bevezetését javasolja.
Őexcellenciája Takahito Katsumata, a Japán Császárság belgrádi nagykövete a program, folyamatos támogatásért, a japán kultúra népszerűsítéséért és a szigetország illetve Szerbia közötti kapcsolatok fejlesztéséért köszönetet mondott a JTI-nak, Goran Pekez, a japán dohánytermékeket gyártó multinacionális cég Nyugat- Balkán területén folyó korporációs tevékenységekért felelős igazgató pedig beszédében kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 11 évben, amióta a Szakura-ösztöndíjat kiosztják, több ezer témajavaslatot küldtek be Szerbia területéről, amelyek közül ezidáig az 50 legjobbat díjazták.
–Évről-évre újra megbizonyosodunk arról, milyen tehetséges fiatalok is élnek a régiónkban és különösen büszkék vagyunk arra, hogy a fiataloknak a felkelő nap országa iránt egyre növekszik az érdeklődése.
Pekez ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Amióta a JTI Szerbia területén is jelen van, arra törekszik, hogy a szerbiai polgárok megismerjék a japán szokásokat, a kultúrát és menedzselési eljárásokat, ezzel is eltörölve a két ország közötti országhatárokat, illetve, hogy ápolja a két ország között kialakult baráti viszonyt.
