A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határban az ősz folyamán 36 ezer hektáron került földbe a mag. Búzából 31 ezer hektárt – ez csaknem 11 százalékkal több mint egy évvel korábban, őszi árpát 4000, míg olajrepcét 1000 hektáron vetettek. Biljana Dobranić agronómus, a vállalat szakembere lapunknak elmondta, a vetés időpontjától függően a búza különböző fenológiai fázisban van.
− Azokon a parcellákon, amelyeken az optimális időben történt a vetés, a növény jelenleg a bokrosodás kezdetén van (BBCH 21-25), a később vetett parcellákra viszont a BBCH 12-13 fejlettségi stádium a jellemző. Az őszi árpa jelenleg a bokrosodási fázisban van (BBCH 24-25). A kalászosok szemrevételezése során az árpa esetében mintegy 50 százalékban észlelhető a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres), ami egyébként az őszi árpa legsúlyosabb levélbetegsége, a gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) pedig a növények kb. 16 százalékánál jelentkezett. Az árpán a sárga- és feketerozsdán kívül megjelent még a törperozsda (Puccinia hordei), mely korai fertőzés esetén jelentős károkat okozhat.
Az ősszel elvetett búza mintegy 38 százalékánál jelentkezett a lisztharmat (Erysiphae graminis), egy nagyobb parcellán a vörösrozsda (Puccinia recondite) 45 százalékban károsította a kenyérgabonát, szerencsére a többi területen ritkábban fordul elő. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban vegyszeres növényvédelem nem javasolt, a szakszolgálat továbbra is figyelemmel kíséri az őszi árpa és búza egészségi állapotát, és haladéktalanul tájékoztatja a mezőgazdasági termelőket a növényvédelmi intézkedések időpontjáról – fogalmazott az agronómus.
Hozzátette, amennyiben az időjárás megengedi, a termelők ebben az időszakban feltétlenül járják át a bevetett területeket, és ahol arra szükség mutatkozik, védekezzenek a rágcsálók ellen.
Biljana Dobranić szerint a fejtrágyázással nem kell sietni, fontos azonban elvégezni a talajanalízist, ami relatív pontos meghatározó módszer a föld nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illetően. Mint mondta, az Nmin módszer a talajok ásványi ‒ mineralizálható, a szerves anyagokból lebomló ‒ nitrogéntartalmának mérésén alapul, pontosabban a tél végén, azaz kora tavasszal a talaj 0‒30 és a 30‒60 cm-es rétegéből vett talajminták által kimutatja, hogy mennyi nitrogén hiányzik, illetve mennyivel van több a kelleténél a talajban. Vidékünkön az AN, vagyis az ammónium-nitrát használata a legelterjedtebb, hiszen gyorsan oldódik, de itt van még a népszerű Urea műtrágya is. Utóbbi kiszórása már február elején ajánlatos, mert ennek a műtrágyának – az időjárás függvényében − akár harminc napra van szüksége ahhoz, hogy javítson a növények állapotán.
− Fontos, hogy a minőségi fejtrágyázást idejében végezzük, ugyanis nitrogén hiányában nem számíthatunk hozamokra. Nem szabad azonban eltúlozni sem az adagolást, mert akkor káros a növényekre – figyelmeztetett a verbászi agronómus.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az első fejtrágyázás alkalmával 60-70, majd 15-20 nap múlva a fennmaradt 30-40% nitrogént szórják a földre a gazdák.
Nyitókép: A tavalyihoz viszonyítva 11 százalékkal nőtt a kenyérgabonával bevetett terület (Paraczky László felvétele)
