A jubileum jegyében

A magyar kultúra napja és a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennállása 75. évfordulójának jegyében zajlott a XXI. Tordai Művelődési Napok szombat esti megnyitóműsora. A következő két hónapban a bánáti faluban minden hétvégén művelődési rendezvényeket tartanak; a rendezvénysorozat március közepén a Három Torda találkozójával zárul. A rendezvényt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg.

– Nagyon sok olyan időszakunk volt az elmúlt évszázadokban nekünk, magyaroknak itt a Kárpát-medencében – az elmúlt évtizedekben is – amikor gyakorlatilag csak a kultúra volt az, amely meg tudta erősíteni és meg tudta őrizni ezt a közösséget. Nagyon fontos a Magyar Nemzeti Tanács számára is, hogy ápoljuk identitásunkat, őrizzük kultúránkat, és az ilyen és ehhez hasonló, rendezvényeken keresztül is erősítsük a közösségünket – mondta Fremond Árpád.

A megnyitóműsor előtt a kultúrotthon előcsarnokában megnyitották a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 75 éves múltját bemutató kiállítást.

– Az, hogy minden óvodás és minden iskolás bekapcsolódik a művelődési egyesület életébe táncosként, könnyűzenei együttes tagjaként, citerásként, népi énekesként, szólistaként, továbbá az, hogy vannak olyan fiatalok, akik bár már Újvidéken élnek, de ide kötődnek a településhez, visszajárnak folyamatosan és számíthat rájuk az egyesület, ezt jelenti a Petőfi, ezt kell, hogy jelentse mindenkor a Petőfi, ide kötni a felnövekvő generációt – emelte ki Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.

A gazdag múlt mellett fontos egy egyesület számára a folyamatosság. Ez pedig megmaradt a tordai kultúréletben.

– Torda híres a tánccsoportjairól. Mondhatom azt, hogy a mi nagyszüleink már táncoltak, majd a szüleink, és én is, az én generációm, utánunk pedig az én tanítványaim. Talán nem is volt olyan, hogy Tordának ne lett volna tánccsoportja. A kezdetkor egy-két csoporttal működött az egyesület, most pedig már nagyon „gazdagok" vagyunk, hiszen három-négy csoporttal büszkélkedhetünk – nyilatkozta Sári Enikő, az egyesület művészeti vezetője.

A tordai Petőfi munkája 1947-ben kezdődött, de a falu kultúréletének a múltja hosszabb időre nyúlik vissza. 2020-ban ünnepelték meg például a színjátszás 100. évfordulóját, hamarosan pedig megjelenik egy kiadvány, amely a tordai tamburazene több mint száz éves múltjára tekint vissza.

– Büszkék vagyunk, hogy ilyen régmúltú a kultúregyesületünk, de el kell mondani azt is, hogy a kultúrélet mintegy 125 évre nyúlik vissza. Hiszen valamikor az 1880-as évek végén megalakult a dalárda itt, Tordán, és attól kezdve aktív kultúrélet folyik itt Tordán – tette hozzá Dobai János, Torda Helyi Közösség elnöke.

A kultúra iránti ragaszkodása sokban segíti a bánáti szórványtelepülésen élőket abban, hogy megőrizzék identitásukat, iskolájukat, hitüket.

– Egyre kevesebb a gyerek az iskolában, de Tordán alig van, amelyik nem táncol, vagy nem citerázik, nem vesz részt az egyesület szakosztályiban. Ez példát mutat, erőt mutat a többieknek is. Mert az utóbbi időben azt látom, hogy a környező művelődési egyesületek, szomszéd települések és civil szervezetek képviselői is itt vannak – húzta alá Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke.

A telt házas ünnepi műsorban felléptek az egyesület egykori népdalénekesei, a jelenlegi szakosztályok énekesei, citerásai és néptáncosai, valamint a Samu és Rice és a Juhász zenekar is. A rendezvény végén kiosztották a diplomákat azoknak, akik részt vettek és támogatták az egyesület munkáját. Az est közös énekkel zárult.