Az organikus termékek fontosságáról sokat hallani, de továbbra is kis területen folyik biotermelés. Szerbiában ez 15 ezer hektáron történik, ami a megművelhető földterületnek alig a 0,4 százaléka. Viszont az európai átlag 5-6 százalék. A lukácsfalvi Balanyi Sándor már több mint egy évtizede kitart a vegyszermentes kertészet mellett. Az idén a lánya is biotermesztésbe fogott.
Balanyiék már több mint egy évtizede foglalkoznak organikus termeléssel. A 2,5 hektárnyi területből 1300 négyzetméter fóliasátorral fedett. Mintegy 15-18 fajta növénykultúrát termesztenek. Termékeik nagyobb részét a belgrádi piacon értékesítik, de a családi gazdaságban Lukácsfalván is megvásárolhatók, szükség esetén meg is rendelhetők. Egész évben van kertészáru a kínálatukban. Mostanában az ibiza sütőtök a kelendő, amely ízletes, könnyen feldolgozható, nem serkenti a gyomorsavat.
– Bánátban kalácsokat szoktunk készíteni belőle, de mivel Belgrádban mások az étkezési szokások, különböző recepteket is kell adnunk nekik. A halványabb színű tököket inkább levesekbe ajánljuk, a sárgább színűeket jobb megsütni. De a legtöbbet a kismamák vásárolják és pürébe keverve, almával, sárgarépával adják a kisgyerekeknek hathónapos kortól. Nemrég egy üzletlánccal is elkezdtünk dolgozni, amely az utóbbi évekhez képest nagyobb mennyiséget visz el, kisebb csomagolásban – mondta Balanyi Sándor.
Sokan azt gondolják, hogy a kertészet szezonális munka és ilyenkor télen nincs nagyon tennivaló. A biotermelésre ez nem vonatkoztatható. A vegyszermentes termékek ugyanis sérülékenyebbek, nagyobb odafigyelést igényelnek.
– A tökfajtákon kívül krumplit, fokhagymát, vöröshagymát, de valamennyi káposztát is raktározunk. Ezeknek a termékeknek az állandó ellenőrzésére is szükség van. Vegyszer nélkül a krumpli is csírázik, amit ilyenkor leszedünk, de közben válogatjuk, hogy melyiket fogjuk meghagyni magnak, melyiket kell eldobni, melyik kerül eladásra – mondta a kertész.
Közép-Bánátban másfél évtizede mozgalom indult az organikus termelés népszerűsítésére, ennek azonban nem volt hozadéka. A vegyszermentes termeléshez ugyanis nagyon munkaigényes, közben nincsenek nagy hozamok. Az organikus termelésre való átállás sem történhet máról holnapra. Jól meg kell ismerni az alapokat, kezdve a föld kezelésétől a kísérő adminisztrációig.
– Az egyik lányunk is biotermelésbe kezdett, két hektáron. Már megvan az ehhez szükséges tanúsítványa, úgyhogy organikus termékeket tud termelni. Ez azt jelenti, hogy itt a faluban eddig két és fél hektáron termeltek, most ez majdnem duplájára, 4,5 hektárra növekedett – hallottuk Balanyi Sándortól.
A vegyszermentes kertészáru nem kerülhet annyiba, mint a szokásos termék, vagyis valamennyivel drágább. Viszont az is tény, hogy a biotermékek ára az elmúlt tíz év alatt nem változott.
