A Petőfi Sándor nevével bármilyen módon összefüggő iskolák találkozóját, először Doroszló szervezték meg 1973-ban. 1991-től egy hosszabb szünet következett, majd az óbecsei iskola kezdeményezésére harminc év után ismét felelevenítették ezt a hagyományt. Az idei találkozó a 20. volt a sorban, és a járványügyi helyzet miatt online szervezték meg.
A versenyen a házigazdák mellett a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola, a bácsgyulafalvi, a zentai, a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola, a horvátországi laskói (Lug) Petőfi utcában található, egykor Petőfi nevét viselő, most Laskói Általános Iskola, valamint a szintén horvátországi, kórógyi (Korođ) és a doroszlói iskola tanulói vettek részt. A három fordulós, kutatómunkát és kreativitás igénylő versenyre a diákok történelemből, irodalomból és képzőművészetből készültek.
A képzőművészet terén elért sikerről Baracskai Kovács Erikát a kúlai iskola könyvtárosát, rajztanárát kérdeztük, aki lapunknak elmondta, az online oktatás miatt a versenyre készülő diákok délutánonként az intézmény könyvtárában készültek, a téma pedig Korunk Petőfijei volt.
− A történelem és az irodalom esetében kérdésekre kellett válaszolni, a képzőművészetnek pedig két alkategóriája volt: ábrázoló (potrérajz) és plakátkészítés.
Azt a feladatot, hogy Mit kíván a magyar nép plakátszerűen kellett elkészíteni. A kúlai gyerekek úgy fogtak hozzá a feladathoz, hogy ne rajzoljuk le Petőfit, mert a költőt nem könnyű élethűen lerajzolni, ezért ragaszkodtunk a kollázstechnikához. Az ötlet jónak bizonyult, ugyanis volt egy elképzelésünk, hogy hogyan nézne ki Petőfi mobiltelefonnal, szakadt farmernadrágban, tornacipőben. Tulajdonképpen csak a feje maradt eredeti, a testét, az öltözetét a mai fiatalokéhoz hasonlóan ábrázoltuk, alakítottuk. Törekedtünk kiemelni az egyes apróságokat. Így a munka felső részén egy kis templom és egy kis falu látható, ami a költő idejét idézi, tehát az egész alkotást régi és a jelenlegi világ ötvözeteként kell elképzelni. Lászik még egy pici futball-labda, a természet és maga a Föld is. Ez azt szimbolizálja, hogy beteg a Földünk, és hogy ez a jelenség az egész földkerekségre jellemző – magyarázta a tanárnő.
Petőfi-kollázs, a kúlai diákok alkotása (Paraczky László felvétele)
− A másik feladatrészt, azaz a Tizenkét pont elkészítését teljesen a gyerekekre bíztam. Adott volt az eredeti 12 pont szövege, és azt próbálták módosítani, egyeseket teljesen kiiktatni, ezek mind a saját ötleteik voltak. A szövegbe szőtt témák közül megemlíthető például a korai nyugdíjaztatás, az egészség, az online tanítás. Külön odafigyeltünk arra, hogy a szövegben ne legyenek sértő mondatok. A Petőfi-rajz maximális pontszámot kapott, tehát az ötletre és a kidolgozásra is 10-10 pontot, míg a plakát az ötletre 10 pontot, a kidolgozásra pedig 7 pontot kapott. Így a legmagasabb helyezést értük el – mondta Baracskai Kovács Erika.
Hozzátette, a képzőművészeti témákat két hetedikes és két nyolcadikos diák készítette.
