Szent Iván napját, Nádalja (Nadalj) település védőszentjének napját minden évben július 7-én ünneplik. A járványügyi helyzet miatt a tavaly elmaradt táncos, zenés ünnepséget az idén többnaposra tervezték. A falu központjában lévő ortodox templom plébániatermében július 5-én megnyílt Milosav Pavlović verbászi ikonfestő önálló kiállítása, Szent Iván napján 18 órától pedig, a környező települések papjainak részvételével ünnepi istentiszteletet tartottak. A település központjában zajló egész napos ünnepségre a helybeliekem és az innen elszármazottakon kívül sok száz vidéki vendég is érkezett. A különböző játékokkal, édességekkel teli standok mellett lacikonyhák sokasága fogadta a rendezvényre látogatókat, a legfiatalabbak kipróbálhatták a trambulinokat és a körhintákat, a gyermekeket és a bámészkodókat pedig a nap folyamán animátorok szórakoztatták.
A központi emelvényen az ünneplőket Radivoj Debeljački, Szenttamás község polgármestere köszöntötte.
− Azt kívánom, hogy Szent Iván napján minden családban, baráti körben és ismerős szívében szeretet legyen! Örülök annak, hogy hosszú idő után lehetőségünk van ma egy ilyen eseménynek a megszervezésére, és remélem, hogy ez csak egyike azoknak, amelyeket az előttünk álló időszakban tervezünk a községben. Örülök annak is, hogy ilyen nagy számban eljöttek, és külön megtiszteltetés számomra, hogy önök elé állhatok. Mindenkinek azt kívánom, hogy élvezze a műsort, és jól szórakozzon – üzente a polgármester.
Az est folytatásában a helyi és a szenttamási művelődési egyesületek műsorát láthatták a résztvevők, késő este pedig Milan Mitrović tartott koncertet.
Szent Iván napjához Nádalján (is) sok népszokás és hiedelem fűződik. A helyiek azt mondják, hogy Szent Iván különös erővel ruházza fel mindazokat, akik ezen a napon folyóban, tóban vagy patakban fürdenek. Ezen a napon gyűjtötték az emberek azokat a mezei és erdei gyógynövényeket, fűféléket és virágokat, amelyeknek különleges hatást tulajdonítottak. Belőlük teát, kenőcsöt készítettek, vagy koszorút fontak, melyet a kapura vagy a bejárat fölé akasztottak, hogy ezáltal megakadályozzák a különböző betegségeket. A koszorúk továbbá emlékeztetik a fiatalokat az ún. esküvői koszorúra, mely abban az időben a házasságkötés egyik elmaradhatatlan szimbóluma volt.
