A verbászi Ökológiai Mozgalom felvállalta, hogy összeköti a társadalom azon három szektorának szereplőit, akik közvetlenül is foglalkoznak környezetvédelemmel. Ez okból tartották meg csütörtökön Verbászon az Intézményközi együttműködés a felszíni vizek szennyezésére és felhasználására vonatkozó előírások alkalmazásában elnevezésű konferenciát, amelynek résztvevői neves vízügyi szakemberek, környezetvédelmi felügyelők, továbbá helyi és környékbeli ökológiai szervezetek képviselői voltak. A konferencia központi témája a Bácskai-Nagy-csatorna és a Krivaja folyó jelenlegi állapota, illetve a vizek minősége és a szennyeződési tényezők voltak, a fő cél pedig az eddigi tapasztalatok megosztása és a közös megoldáskeresés.
A szervezők elmondták, a találkozó előkészítése szoros együttműködésben zajlott a résztvevőkkel, közöttük Velisav Pejatović köztársasági környezetvédelmi felügyelővel, a Környezetvédelmi Minisztérium ellenőrzési felügyelettel megbízott osztályának a vezetőjével.
A konferencia bevezetőjében Velisav Pejatović és Oliver Topalov, a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelői, Milka Stojanović, a tartományi környezetvédelmi titkárság vezetője, és Dragan Sekulić, tartományi környezetvédelmi felügyelő ismertették a hatáskörükhöz kapcsolódó ellenőrzések felügyeletének kompetenciáit és problémáit, továbbá az igazságszolgáltatással és az üzleti szereplőkkel szerzett tapasztalatokat. A minisztérium illetékesei elmagyarázták azt is, hogyan történik a helyi környezetvédelmi felügyelőség bevonása az egyes incidensek, szennyezések esetében, milyen módon történik a probléma megállapítása és jegyzőkönyvbe vétele, továbbá milyen a hatósági eljárások sorrendje.
Majo Milošević, az óbecsei halastó vezetője elmondta, már három hónapja nem pótolják a tó vizét a Bácskai-Nagy-csatornából, mert a csatornából vett minták alapján a víz a megengedettnél (0,2 mg/l) sokkal több ammóniákot tartalmaz (18 mg/l). Elmondta azt is, hogy a Krivaja és a Bácskai-Nagy-csatorna torkolatától Óbecse irányába mintegy 10 kilométeren egyetlen halat sem találtak a vízben.
Predrag Tarailo, az óbecsei Agropromet vállalat tulajdonosa elmondta, a szenttamási határban 1100 hektáron termesztettek zöldségfélét, a terület nagy részét a Krivajából öntözték. A rossz vízminőség miatt a locsolórendszer alkatrészei hamar oxidálódtak, és gyakori javításokra, cserékre volt szükség.
Andrijana Milošev, a szenttamási Ökológiai Mozgalom tagja felszólalásában rámutatott a csatorna vizének minőségéből eredő esetleges kockázatokra, és felsorolt több olyan vállalkozót, akik szennyezett víz miatt közvetlen kárt szenvedtek.
Aleksandra Pevec, Topolya község környezetvédelmi felügyelője szemléltette a városi szennyvíztisztító építésével kapcsolatos munkálatokat, ismertette a jelenlegi helyzetet, valamint bemutatta azt a három vállalatot, akik évek óta folyamatosan szennyezik a Krivaja vizét.
Dr. Darko Krčmar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának tanára elmondta, a Kémiai, Biokémiai és Környezetvédelmi Tanszék hivatalos laboratóriummal rendelkezik, ahol minden terepről behozott víz- és egyéb mintát elemezni tudnak. Kiemelte, nagyon jó együttműködést alakítottak ki a felszíni vizekért felelős személyekkel, a vizek mellett működő vállalatokkal és vállalkozókkal, továbbá a bírósági szakértőkkel is.
Cservenák Péter, a bajsai Jelenért és Jövőért Környezetvédelmi Mozgalom elnöke felvetette a vizekben található káros anyagok határértékeiről és azok elérésének határidejéről szóló rendelet működésének kérdését.
Oroszi Sándor bácsfeketehegyi okleveles közgazdász ismertette a topolyai szennyezők elleni vádemelés okait, és Kishegyes község polgárainak életét a folyamatosan bűzlő Krivaja mellett.
Összegezve a konferencia résztvevőinek felszólalásait és az érintett témaköröket, Ratko Đurđevac, a verbászi Ökológiai Mozgalom elnöke elmondta, számos olyan probléma vetődött fel, amelyek a felelős személyek és intézmények megfelelő lépéseivel hosszú és rövid távon is megoldhatók.
− A legfontosabb döntések közül kiemelném, hogy a környezetvédelmi szabályokra vonatkozó törvényes rendeletek határidejét tovább nem lehet kitolni. A bíráknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a rendelet nem zárja ki a szennyezők felelősségre vonását, egyúttal a környezetvédelmi felügyelőket sem akadályozza a feljelentésben. Elhangzott az is, hogy nagy szükség van a fokozottabb és rendszeresebb ellenőrzésekre, különösen a nagyobb ipari szennyezők esetében, amihez sajnos nincs elég szakkáder, továbbá arra, hogy a szennyezők ritkán fizetnek büntetést, ha pedig mégis, akkor csekély összegről van szó. Ezen mielőbb változtatni kell(ene). Nagyon kevés környezetvédelmi hatástanulmány készül, az igazságszolgáltatásnak pedig nincs elég gyakorlata, és nem is érti eléggé a környezetvédelmi problémákat, és sorolhatnánk tovább – mondta a verbászi „zöldek” elnöke.
Kiemelte, a jelenlévők szinte minden határozattal egyetértettek, de szerinte a legfontosabb az, hogy a problémákra közösen próbáljanak megoldást találni, mert a környezet mindenkié.
