A batáta vagy édesburgonya Közép- és Dél-Amerikában őshonos, Európába még Kolumbusz Kristóf hozta be. A gyökérgumós növények közül az egyik legelterjedtebb közvetlen élelmezési célokat szolgáló növény a világon. Vidékünkön sokáig nem ismerték, mígnem mintegy harminc évvel ezelőtt Magyarországon, a szerb határ melletti homokvidéken sikeresen termeszteni kezdték. Ma már Vajdaságban is sokan termesztenek batátát. A palántáknak éppen most van a kiültetési ideje. Május közepe előtt nem ajánlatos a szabadba kerülniük, de később még júniusban is sikeresen palántálható, a tenyészideje ugyanis három-négy hónap. Az édesburgonya nem krumpli. A szulákfélék családjába tartozó növényfaj, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatók. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói hasonlítanak rá. A bácsfeketehegyi Pál Károly már hatodik éve próbálkozik batátatermesztéssel. Az előzményekről elmondta, hogy egy alkalommal, amikor Magyarországon járt, az egyik nagyáruházban figyelt fel a batátára. Az akkor még egzotikusnak tűnő gumók magas ára sem riasztott el attól, hogy vásároljon belőle. Felesége tepsiben sütötte meg, megkóstolták, és azonnal el is döntötték, hogy megpróbálkoznak a termesztésével. A világhálón rengeteg információ található az édesburgonya egészségre gyakorolt jótékony hatásáról és sokoldalú felhasználhatóságáról. Gyökérgumójának magas a tápértéke. Kisgyermekeknek különösen ajánlott a fogyasztása, mivel magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma. Pál Károlynak a lila batáta a kedvence. Amellett, hogy finom, antioxidánsokban gazdag, és gyulladáscsökkentő hatása is van. Az édesburgonyában található szinte összes szénhidrát könnyen emészthető. A burgonyához viszonyítva alacsonyabb a glikémiás indexe, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. A fogyókúrázók és diétázók ideális tápláléka, a benne található fehérje és magnézium miatt pedig ideális a sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek is. Pál Károly az elmúlt hat évben a gyakorlatban sok mindent kipróbált és megtanult a batáta termesztéséről. Folyamatosan figyeli az interneten fellelhető, sokszor egymással ellentétes információáradatot. Négyféle batátát termeszt, sárga, lila és kétféle fehér húsút. Minden év új tapasztalatokat hoz, de az eddigiek szerint a sárga húsú batátát a legnehezebb szaporítani. Az idén például olyan meglepetés érte, hogy a téli tárolás során a szaporításra meghagyott batátának több mint a fele tönkrement. Történt ez annak ellenére, hogy az őszi betakarítás és a téli tárolás ugyanúgy történt, mint az előző években. A batáta tenyészideje 100-110 nap, sikeres termesztéséhez sok napsütésre, melegre és kellő mennyiségű csapadékra van szükség. Árnyékos vagy félárnyékos helyre nem érdemes elpalántálni, a hideget nem szereti, a legkisebb fagy is leperzseli a levelét, ezért a májusi fagyveszély után szokták kiültetni olyan helyre, ahol adva van az öntözés lehetősége. Nem válogatós a talajban, és nem igényli a frissen kiszórt szerves trágyázást. Szereti a laza szerkezetű, homokos földeket, de megtermelhető kötöttebb talajban is. Próbálta, és csak ajánlani tudja a szalmával takart, minél magasabb bakhátba való ültetést is. Pál Károly végül hozzátette, hogy ha valakinek bármilyen kérdése van a batáta termesztésével kapcsolatban, bátran forduljon hozzá, ha tud, szívesen segít.
Nyitókép: Batátapalánta