– Hogyan indult a logopédiai ellátás Ada községben?
– Szeptemberben elkezdett a fiam óvodába járni, így kapcsolatba kerültem az óvodáskorú gyermekek szüleivel. Beszélgetéseink során felmerült, hogy nagyon sok a beszédhibás gyermek, és tudják, hogy logopédus vagyok. Iskolás életkorban már késő a legtöbb logopédiai problémával foglalkozni. Magyarországon végeztem az egyetemet és a mesterképzést is, így volt alkalmam bepillantani az ottani, működő protokollba. Azt láttam, hogy ennek a megoldása még az iskolába lépés előtt megtörténik. Felkerestem a polgármester urat, és jeleztem a felém is jelzett igényt. Új munkahelyet az óvodában nem tudtak már nyitni november során. Végül az Adai Egészségházzal karöltve megszületett a döntés decemberben, hogy alkalmazni fognak. Így kerültem én, községi finanszírozásból, az Adai Egészségház intézményrendszerébe. Azonnal felvettem a kapcsolatot az óvoda vezetőségével, és megállapodtunk a részletekben.
– Mióta végzi a logopédiai szakrendelést?
– Az alapelképzelés az volt, hogy az egészségház falain belül, egy rendelőben fogom ellátni a gyerekeket. Mivel első alkalommal tölti be valaki ezt a pozíciót, rám bízták, hogyan fog megvalósulni a gyermekek ellátása. Nagyon sok gyerek szorul segítségre ilyen téren, ezt már csak az intézményeket látogatva, a gyerekekkel kapcsolatba lépve is hallottam. Végül a magyarországi, működőképes protokollt követve fogtam munkához február 1-jén.
– Milyen korcsoporttal és hány gyermekkel foglalkozik a logopédiai szakrendelés során?
– Az idén iskolába készülő, végzős, hatéves gyermekeket mértem fel, és ők is kerülnek elsődlegesen az ellátásba. Ez szám szerint 102 gyereket, 9 intézményt és 4 helységet jelent. 102 gyermeket mértem fel, szűrtem, vizsgáltam artikulációs teszttel, beszédhanghallást vizsgáló készülékkel két hét alatt. Ebből 61 gyermek érintett valamilyen logopédiai problémával.
– Hol végzi a gyerekek ellátását?
– A hét három napján kijárok az óvodákba, terepre. A hét másik két napján ambulánsan, az egészségházban fogadom a gyerekeket szülőkkel együtt, felmérésre, vizsgálatra vagy csak a szülőket tanácsadásra, informálásra.
– Mennyire gyakoriak a gyerekeknél a beszédhibák?
– Statisztikai adatot tudok mondani a felméréseim alapján. Sokkoló az eredmény. Átlagosan minden második gyermeknél találtam valamilyen normatívtól eltérő tünetet.
– Milyen típusú beszédhibákkal találkozott a terepi munkája során?
– A legtöbb az artikulációs zavar, régebbi nevén pöszeség, talán így ismerik többen. Ezen belül a legtöbb gyermek torzan ejti, a fogsorok között, az sz, z, c hangcsoportot. Aztán az r hanghiba, itt vannak, akik cserélik, és l vagy j hang van helyette, vannak, akik a torkukból képzik, úgynevezett uvuláris r hangot képeznek, és vannak az egyperdületű r hangot használó gyerekek. Van néhány dadogó kisgyermek is.
– Szükséges-e a gyermekeken további vizsgálatokat elvégezni?
– Sok gyermeknek hallásvizsgálatot kellett javasolnom, ami nem azt jelenti, hogy nem hall a gyermek, csak olyan rossz a beszédhanghallása, hogy muszáj felülvizsgáltatni orvosi eszközökkel is, hogy van-e olyan frekvencia, amit nem hall, vagy esetleg víz van a fülén. Sok gyermeket fül-orr-gégész szakemberhez küldtem tovább, és lenőtt nyelvféke is több gyermeknek van.
– Ezeket a beszédhibákat mi okozza, és hogyan kezelhetők?
– A fogak között ejtett, úgynevezett interdentális sz, z, c (szigmatizmus) hátterében a nyelvlökéses nyelés, myofunkcionális diszfunkció áll. Ennek a kialakulásában pedig valamilyen rossz szokás áll, általában az elhúzódó, kétéves koron túli cumi- és cumisüveg-használat. Kezelése fogszabályozással, trénerhasználattal történik a logopédiai terápia mellett. Akit érdekelnek a részletek, látogasson el az Adai Egészségházban minden hónap utolsó hétfőjén tartandó előadás-sorozatomra. Nagyon sok gyermek beszédhanghallásban teljesít rosszul, ennek a hátterében a képi világ felé fordulás áll, hiszen manapság 1–4 órát töltenek naponta a gyerekek képernyő előtt. Ennek a negatív hatásairól egyszer már beszélgettünk, de erről a témáról is tartani fogok előadást. Dióhéjban annyit, hogy kutatások bizonyítják, hogy hároméves korig semmilyen mértékben nem segíti elő a beszédfejlődést a képernyő előtt töltött idő. Nincs felkészülve az idegrendszerük erre. Nagyon gyorsak a képváltások, egy mesterséges, gépi hangot hallanak, ahol nincs visszacsatolás, nincs párbeszéd és kommunikációs helyzet. Emellett a hang nem követi a szájmozgásokat, és nem a normál élet tempójával megegyezőek a rajzfilmek. Három–hét éves kor között is csak az ellenőrzött, minőségi képernyőidő javasolt.
– A logopédiai előadásokon milyen témaköröket kíván feldolgozni, miért vállalkozott az előadások megtartására?
– Az előadásokat azért tartom, hogy a szülőket információval lássam el. Ezek ingyenesek és bárki számára nyitottak lesznek. Az első előadásom az Otthon is logopédia címet kapta, hiszen elengedhetetlen a terápiában a szülő szerepe. Partnerként kell egymásra tekintenünk, hiszen közös a cél. A gyermek beszédhibájának javítása.
Lesz még szó a korai beszédfejlődésről, a megkésett beszédfejlődésről, a nyelvi késésről, a nyelvféklenövésről, az élő meseolvasás fontosságáról, a képernyők, kütyük beszédre gyakorolt hatásairól. Beszélek majd a beszédszervek fontosságáról, kitérve a hallásra és a szabálytalan nyelésre. Még a szoptatás és a logopédia kapcsolatáról is fogok beszélni, a rossz szokásokról is, úgymint a cumizás, ujjszopás következményeiről is. Ha mindezeknek a dolgoknak tudatában vagyunk, hiszem, hogy kevesebb beszédhibás gyermek lesz évről évre községünkben. Mert nemcsak a meglévő probléma kezelése a célom, hanem a prevenció, a megelőzés, és ez a szülők tájékoztatásával, informálásával kezdődik.
Nyitókép: Csincsik Zsolt felvétele
