Ada községben tíz évvel ezelőtt új alapra kívánták helyezik a hulladékkezelést. A községi önkormányzat a Standard kommunális közvállalattal közösen egy hulladék-újrahasznosító központ kiépítését tervezte, amelynek köszönhetően jelentős mértékben csökkent volna a szemét mennyisége az adai szeméttelepen, illetve értékesítették volna az újrahasznosítható anyagokat. Ám a köztársasági környezetvédelmi alap megszüntetése miatt, amely finanszírozta a központ kiépítését, a megkezdett beruházás félbemaradt – tudtuk meg Milan Popovtól, a Standard kommunális közvállalat igazgatójától.
– A környezetvédelmi alappal 2011-ben aláírt szerződésünk volt hulladék-újrahasznosító központ kiépítéséről Adán. Ezzel a létesítménnyel megváltoztattuk volna a hulladékkezelést Ada községben. Először elvégeztük volna a hulladék elsődleges szétválogatását, majd a maradék került volna további szétválogatásra az újrahasznosító központba. Ez azt jelentette volna, hogy a háztartásokban összegyűjtött hulladékból a lehető legnagyobb mértékben kivontuk volna az újrahasznosítható anyagokat, amelyeket később értékesíthettünk volna. A szeméttelepre pedig csak egy kisebb mennyiségű, lebomló és a környezetet nem károsító hulladék került volna – magyarázta Milan Popov. – A projektumot három fázisban terveztük megvalósítani. Az első fázis a technikai dokumentáció összegyűjtését és a tervezést foglalta magában, a második fázisban következett volna a hulladék-újrahasznosító központ kiépítése, majd a harmadik fázisban a létesítmény felszerelése. Az első fázist elvégeztük, amit a környezetvédelmi alap kifizetett. A második fázist elkezdtük, miután kiírtuk a közbeszerzési pályázatot a munkálatok elvégzésére, és kiválasztottuk a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó kivitelezőt. Viszont 2012-ben megszűnt létezni a környezetvédelmi alap, amit egyszerűen megszüntettek egy rendelettel. Ezután nem volt finanszírozója a beruházásnak, amelynek tervezett összege 37-38 millió dinár volt – nyilatkozta a közvállalat igazgatója.
A szelektív hulladékgyűjtés megszervezését tovább nehezítette a Standard igazgatója szerint, hogy 2014-től létszámstopot vezettek be a közszférában. Milan Popov megjegyezte, hogy emiatt évről évre csökkent a dolgozóik létszáma, amely azóta 72 főről 44-re apadt. Kiemelte, hogy közben a közvállalat feladatköre is kibővült a csatornázással, a falusi vízvezeték-hálózattal, illetve megnőtt a rendezendő zöld- és közterületek nagysága.
Adán nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtés (illusztráció)
– Nagyon nehéz ilyen helyzetben újítani a hulladékgazdálkodásban. Bár az ötlet megvolt a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére. Sőt, 2012-ben és 2013-ban megpróbálkoztunk vele: a háztartásoknak zsákokat osztottunk, amelyekben PET-palackokat gyűjthettek. Ezzel kezdtük, mert ezt a legkönnyebb szétválogatni, ez egy ideig folyt is. Viszont erre a munkára három-négy embert kellett átirányítani, akiknek csak az volt a feladatuk, hogy ezt összegyűjtsék. Miután csökkent a dolgozóink száma, ezt nem győztük. Továbbá nem tudtunk elegendő számú háztartást arra ösztönözni, hogy végezzék a szelektív hulladékgyűjtést. Végül a munkások nagyon kevés hulladékot gyűjtöttek össze a terepen, mert megelőzték őket a gyűjtögetők, akik gyakorlatilag tálcán kapták a PET-palackot. A szelektív hulladékgyűjtésben sajnos nem történt elmozdulás a kezdetekhez képest, bár szép terveink voltak, és megvoltak a projektumok is – közölte Milan Popov. Kiemelte, hogy később próbálkoztak a szelektív hulladékgyűjtéssel a szeméttelepen, hogy kinyerjék az újrahasznosítható anyagokat. Erre licenccel rendelkező cégeket, valamint szerződéses jogviszony alapján embereket alkalmaztak, akiknek ez külön jövedelmet biztosított, a közvállalatnak ugyanakkor segítettek csökkenteni a szemét mennyiségét, illetve annak veszélyét, hogy a szeméttelepen kigyulladjon. Az igazgató megjegyezte, hogy ezzel viszont gyakran gond volt, mert olyan módon válogatták szét a hulladékot, hogy nagyobb volt a kár, mint a haszon. Például, ha a régi villanyvezetékekből szerették volna kinyerni a fémet, akkor meggyújtották a műanyag szigetelést.
– A hulladékot jelenleg nem válogatjuk szét, hanem elhelyezzük a szeméttelepen. A létesítmény viszonylag rendezett, bekerített és védett, amennyire ez lehetséges. A dolgozónk egy műszakban felügyeli, valamint buldózerrel eligazítja a szemetet, amit betemet földdel. A tűz elkerülhetetlen az ilyen jellegű szeméttelepeken, ahova kevert hulladék kerül, és vannak gyúlékony anyagok is. A hulladék felbomlásával gyúlékony gázok keletkeznek, és könnyen tűz üthet ki. A PET-palackok, amelyek nagy mennyiségben kerülnek a telepre, pislákolva égnek, ha feltámad a szél, akkor lángban borulhat az egész. Habár előtte úgy nézett ki, hogy minden rendben van. Ez nem szokatlan jelenség, ezért a szemetet rendszeresen elárasztjuk vízzel és betakarjuk földdel. Ha fellángol a tűz, akkor a korábbi munka is kárba vész, mert a parázs behúzódik a letakart rész alá. Tíz éve vagyok igazgató, ez idő alatt egy alkalommal volt nagyobb méretű tűz néhány napig. Viszont azóta máshogyan kezeljük a szeméttelepet, nagyobb mennyiségű földet biztosítottunk, mert a hulladék betakarásával és a levegő elvételével lehet megakadályozni a tüzet – magyarázta Milan Popov. Hozzátette, hogy az adai szeméttelep kapacitása még öt évre biztosít lehetőséget a hulladék elhelyezésére. Viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy ennél korábban bezár a létesítmény, és valamelyik regionális hulladéktárolóban szállítják a szemetet Ada községből.
