A Magyar Szó Hétvége mellékletében már beszámoltunk róla, hogy még a múlt század nyolcvanas éveiben, idestova negyven éve egy augusztusi napon meteorit hullott le az égből (ekkor van a nyári csillaghullás ideje) a bánáti Hódegyháza határában.
A ritka természeti jelenségnek az öt éve megboldogult Nagy Vilmos vadász – a szövetkezet napraforgóját őrizte – és egy, a birkáit legeltető juhász volt szem- és fültanúja. Merthogy hangos fütyüléssel csapódott a földbe a jókora (?) kődarab. Ebből vitt haza azután a vadász a feleségének egy darabot, és néhány munkatársának, köztük Horváth Jóska kollégájának is.
A hazavitt meteoritdarabot később odaadták Tóth Károlynak, a helyi földműves-szövetkezet igazgatójának, akinek a fia, Attila mind a mai napig megőrizte a különös fémes csillogású kődarabkát. A hódegyházi ménkű becsapódását felelevenítő riportunk készítése alkalmával a Horváthnak adott meteorit nem akart előkerülni, ami nem is csoda, hiszen időközben kis híján négy évtized telt el. Mire azonban A hódegyházi ménkű című riportunk napvilágot látott nyomtatásban, addigra a kitartó Horváth gazda a padláson kutakodva egy rég elfelejtett doboz alján megtalálta a ménkű neki adott darabját. Ez a majdnem egy öngyújtó hosszúságú kődarab ugyanúgy néz ki, mint a Tóth Attila által őrzött kisebb kő.
– Hosszú keresgélés után akadtam a meteoritdarab nyomára, már azt hittem, hogy végleg elveszett. Több évtized elteltével is ugyanúgy néz ki, mint amikor nekem adta a Nagy Vilmos, akivel együtt dolgoztunk a szövetkezetben. Az egykor széles Csanádi út mentén riogatta a galambokat a Vilmos barátunk, amikor nagy robajjal a napraforgóföldbe csapódott a meteorit, amely sokáig még meleg volt, és elég nagy lukat ütött a talajba. Hittük is, meg nem is a meséjét, de a tőle kapott különös kődarabok és a helyszínen talált nyomok alapján mindenkit meggyőzött, hogy az általa előadott történet hiteles – mondta Horváth József.
Arra, hogy mekkora is lehetett a hódegyházi meteorit mérete, minden megkérdezett személy másként emlékezik. A megtaláló, a Vilmos bácsi özvegyének elmondása szerint egy alig gyufásdoboz nagyságú darabot hozott haza a férje (ezt őrzi Tóth Attila), de még maradt a becsapódás helyén több darab is. Mások szerint Hódegyháza határában legalább szakajtó méretű ménkű hullott alá, amelyről még tudományosan nem bizonyította senki, hogy valóban meteorit.