Csütörtökön a padéi Sövényházi-farmon járt az újvidéki székhelyű Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület küldöttsége, élén Milan Ružić elnökkel, hogy átadja a farm gazdájának azt az egy tonna kukoricát, amit a legtöbb füstifecskével „rendelkező” gazdaságnak ítéltek oda pályázat útján.
Sövényházi László átveszi az oklevelet a madártani egyesület elnökétől (Gergely József felvétele)
A Keressük a legtöbb füstifecskés háztartást elnevezésű akcióra Szerbia-szerte több mint 70 kisebb-nagyobb, állattartással, földműveléssel foglalkozó gazda jelentkezett, akiknél jó néhány fecskepár költ. Legtöbb füstifecske a padéi Sövényházi-tanyán költ, több mint negyven pár rakott fészket az állattenyésztéssel foglalkozó, több mint kétszáz lábasjószágot tartó gazda istállóiban.
– Általánosságban elmondható, hogy mind az öt, hazánkban költő fecskefaj állománya csökkent. Az elmúlt években tapasztalt drasztikus csökkenés fő okai közé tartozik a mezőgazdaság, főleg az állattartás átalakulása. Jelentősen megcsappant a kisgazdaságok száma, egyre kevesebb legelő jószágot látunk a pusztákon, a külterjes gazdálkodást háttérbe szorítja az intenzív, nagy farmokon folyó jószághizlalás és tejtermelés. A nagy fémvázas, fémtetős istállókban nehezen találnak maguknak alkalmas fészkelőhelyet a füstifecskék. Az állatok alá nem szórnak szalmát. Az istállótrágya a legyek és más rovarok melegágya, szerves trágya nélkül nemcsak a rovar kevesebb, hanem a termőtalaj minősége is romlik, egyre kevesebb benne a humusz. Egyesületünk igyekszik népszerűsíteni a padéi Sövényházi-farmhoz hasonló hagyományos gazdálkodást, mert ha ez eltűnik, sterillé válhat a környezetünk, nemcsak rovar nem lesz, de a fecskék is elfogynak – mondta a díjátadó alkalmával Milan Ružić, aki elmondta még, hogy az intenzív vegyszeres rovarirtás, a szúnyogok permetezése nemcsak a fecskék táplálékbázisát csökkenti nagymértékben, hanem a többi énekesmadár túlélési esélyeit is csökkenti. Ott van azután az egyre drasztikusabb klímaváltozás, amely a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásában mutatkozik meg, ami a fecskék vonulási útvonalán, Afrikáig és vissza is végigkíséri madarainkat.
