A kishegyesi Mátyás-szobor eltűnését követően valóban olyan hangulat alakult ki a községi székhelyen, hogy az embereknek a saját kezükbe kell venniük a biztonság kérdését, mert a rendőrség szemmel láthatóan nem tud megbirkózni a mindennapos rablások tényével. Több mint harmincan vállalták az önkéntes „sétát”, a gyakori igazoltatások miatt azonban szinte teljesen megszüntették azokat.
Rápóti Zsolt volt az egyike azoknak, aki az internetes hírportálon vetette fel ezeket a kérdéseket, ezért hozzá érkeztek be az emberek jelentései, észrevételei.
– Napok óta nem tartottunk „sétát”. A rendőrség figyelmeztetett bennünket, hogy minket is ellenőrizni fognak, és valóban ez is történt. Az első napokban, amikor elindultunk, először csak hárman-négyen jelentkeztek, aztán már voltak több mint harmincan is. De mi valójában sohasem szervezkedtünk, csak jelen akartunk lenni Kishegyes utcáin, hogy megakadályozzuk az esetleges betöréseket. A vége valóban az lett, hogy minket kezdtek igazoltatni. Őszintén megijedtünk, mert mi valójában a rendőrség munkáját szerettük volna segíteni, nem tolvajokat üldözni, nem erőszakot alkalmazni, csak elejét venni a bűntetteknek, ha lehet. Több megértést kívántunk a rendőrségtől is. Már a Mátyás-szobor esete előtt is sokan felháborodtak, nem a rendőrség miatt, sokkal inkább azért, mert a megválasztott képviselőink hajlandóságot sem mutattak arra, hogy tájékoztassák az embereket. Legutóbb is állítólag találkoztak a szabadkai központ vezetőjével, és kiadtak egy közleményt, hogy lefüleltek egy csoportot. Melyik csoportot, kiről van szó, miért tud a belgrádi sajtó többet a kishegyesi eseményekről, mint mi magunk?... Még véletlenül sem a rendőrséget hibáztatom, inkább a politikusokat, mivel úgy érzem, nemigen tettek semmit a biztonságunk érdekében, és nemigen állnak ki az igazunk mellett. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Kishegyesen nincs polgárőrség, nem akarunk tolvajokat fogni, mi csak tájékoztatni akarjuk a rendőrséget –mondja szinte egy szuszra Rápóti Zsolt, aki tenni próbált valamit a tarthatatlan helyzet miatt.
Természetesen volt a rendőrségen egy „beszélgetés”, ahol tájékoztatták őket, ne lepődjenek meg, ha őket, sétálókat is igazoltatni fogják.
– Ezzel mindig tisztában is voltunk. A rendőrség figyelmeztetett bennünket, jól válogassuk meg, kiket fogadunk sorainkba, de egy kicsit több megértésre számítottunk, mivel elsősorban az ő munkájukat próbáljuk segíteni. Nagyon tartottunk attól, hogy az igazoltatások miatt valamelyikünket meg is vádolhatják (mivel megtörténhet, hogy azon a vidéken éppen rablás történt). Szóval nem akarunk játszani a tűzzel, és egyelőre lecsökkentettük a sétáinkat, de nagyon jó lenne, ha a politikai pártok részéről lenne egy kis támogatás legalább olyan formában, hogy kezdeményezzék a meglevő törvény módosítását, és lehetővé tegyék a polgári biztonsági egyesületek létrehozását, mint ahogyan az Európa számos országában létezik – fejtegette Rápóti.
Szokolovics Kornél, másik beszélgetőtársunk szintén azt hangsúlyozza, nem lenne jó, ha az emberek azt hinnék, hogy a rendőrség ellenében szervezkednének.
– Szeretnénk, ha mielőbb sor kerülne a közbiztonságról szóló falugyűlésre, hogy megvitassuk ezeket a dolgokat. Az szerintem már önmagában is kedvező következménye a történteknek, hogy gyakoribbá, sőt állandóvá váltak a járőrözések a rendőrség részéről. Mi is ugyanezt szeretnénk, hogy jelenlétünkkel elriasszuk a rablókat. Nem akarunk mi senkit sem üldözni, senkit sem rajtakapni, csak megakadályozni azt, hogy a polgárok kárt szenvedjenek – mondja Szokolovics Kornél hangsúlyozva, hogy a politikai vezetőktől elvárnák, hogy szorgalmazzák a megfelelő törvények módosítását, hogy legyen törvényes lehetőség a polgárőrség megalakítására is.
