A Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete a hétvégén egynapos továbbképzést tartott Kishegyesen, a Kátai-vendégházban. A képzésnek két előadója volt: Juhász Valéria, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar alkalmazott nyelvészeti tanszékének tanszékvezetője és Radics Márta, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus Képző Intézetének gyógypedagógusa és logopédusa.
A mostani tanulmányi hétvége az óvodapedagógusok kérésére jött létre, számolt be lapunknak dr. Szőke Anna, az egyesület elnöke.
– Az idei évben ez a második nagy képzésünk, és ami nagyon büszkévé tesz, hogy ezt közkívánatra szerveztük. Az újvidéki magyar ajkú óvónők külön kérték, hogy ismét tartsuk meg ezt a képzést, mert Juhász Valéria és Radics Márta október során már tartott egy rövid előadást ebben a témában. Annak inkább csak figyelemfelhívó jellege volt, és szakkönyveket ajánlottak, viszont ez a téma felcsigázta az óvónőket, hogy bővebben is hallani szeretnének róla. Ezt csak most tudtuk összehozni, mert a két előadónknak ez az időpont felelt meg. Nagy örömömre komoly érdeklődés volt a képzés iránt, közel negyvenen jelentkeztek. Kisebb volumenű eseményt terveztünk, emiatt sajnos vissza kellett utasítani néhány érdeklődőt – mondta el Szőke, majd hozzáfűzte, hogy a mostani képzés résztvevői több óvodaközpontból érkeztek: Óbecséről, Adáról, Csókáról és Újvidékről.
A képzést az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja, s a Magyar Nemzeti Tanács is figyelemmel kíséri az egyesület munkáját, számolt be az elnök, majd végezetül arról is szólt, hogy az idén márciusban is megszervezik a bábfesztivált. Áprilisban egy magyarországi továbbképzésen vesznek részt, májusban pedig sort kerítenek a magyar óvodás színjátszó találkozóra. A találkozó idén lesz 25 éves, mondta.
A két előadó ez alkalommal nem egy tipikus előadást hozott a vajdasági óvodapedagógusoknak, hanem játékokat, számolt be lapunknak Juhász Valéria tanszékvezető.
– Arról volt szó, hogy játékok segítségével hogyan lehet jól előkészíteni az iskolai írás és olvasás nevelést. Az agy már 4–5 éves korban elég érett ahhoz, hogy ezeket a kognitív képességeket fejlesszük. Mi ehhez nem fejlesztő füzeteket használunk, hanem játékokon keresztül tesszük. A továbbképzésre is ilyen jellegű játékokat hoztunk, amik elsősorban a szókincsfejlesztésre irányulnak – mondta a tanszékvezető, majd arról is szólt, hogy a tanuláshoz szükséges a motiváció. A játék pedig az a tevékenység, amely irányába nyitottak a gyerekek és örömként élik meg. Épp ezért a játékon keresztül indirekt módon tudnak tanulni. A megszokott iskolás módszer azt érzékelteti a gyerekkel, hogy ő fejlesztésre szorul, viszont a különböző játékokat különböző szinteken tudják megvalósítani.
A játékos nyelvi fejlesztés módszerét már közel öt éve alkalmazzák, és elsősorban pedagógus-képzéseket, műhelymunkákat tartanak ennek kapcsán, mondta el Radics Márta.
– Nagy szokott lenni az érdeklődés az általunk tartott műhelyekre, mivel igyekszünk gyakorlati szempontból közelíteni ezt a területet. Szoktunk olyan visszajelzéseket kapni, hogy a hallottakat már másnap-harmadnap be tudták építeni a hétköznapi munkájukba a pedagógusok. Elsősorban a pedagógusok ötlettárát szeretnénk bővíteni, mert arra kapnak konkrét útmutatást, hogy hogyan kell tanítani, munkafüzetekben feladatokat megoldani. Viszont arra kevesebb ötlet szokott lenni, hogy ezeket a feladatokat hogyan lehet játékos formában megoldani – mondta Radics, majd arról is szólt, hogy Magyarországon egyre többen foglalkoznak játékpedagógiával. Az óvodás korosztálynál még ez a természetes, de manapság már a felsőbb oktatásban is egyre többen foglalkoznak a játékosítással.