Hangzatos címek láttak napvilágot a depresszióról, főleg a téliről, amit állítólag egy utazási iroda munkatársai találtak ki egykor, hogy keresettebbé tegyék a téli üdüléseket. Az azonban biztos, hogy depresszió létezik, és már-már népbetegségnek számít. Éppen ezért a Magyarkanizsai Egészségházban tíz éve praktizáló pszichológussal, Knežević Kasza Annával arról beszélgettünk, mi a depresszió, és mit tehetünk ellene. A fiatal kora ellenére nagy tapasztalattal és szerteágazó tudással rendelkező pszichológus egyedül látja el a község eseteit, és mint mondja, nem csupán beszélgetésekből áll a munkája, hanem megannyi adminisztratív feladata is van, sőt egy-egy fegyverviselési engedély, munkaalkalmassági teszt kielemzése is több órát vesz igénybe. Így már világos, hogy a meghozott törvény, mely szerint sok lakosra jár egy pszichológus, nagyon kétségbeejtő. Magyarkanizsán még egy kiváló pszichiáter is dolgozik, akivel jó kollegiális viszonyban segítenek a hozzájuk fordulóknak, de pszichiáterhez nem lehet közvetlenül fordulni. Anna elmesélte, hogy az egészségházban igyekeznek mindenkinek segíteni. Először a kezelőorvoshoz kell fordulni útmutatóért, utána pszichológiai vagy pszichiátriai szaksegítséget lehet kérni.
– Mi magunk is rögtön kérhetünk segítséget, ebben a szférában nagyon páciensorientált az egészségház, tehát közvetlenül hozzánk is lehet fordulni, de a kezelőorvossal is meg lehet előtte beszélni, hogy mit javasol – magyarázta Knežević Kasza Anna, akinél rövid ideig kell várakozni, de kivételes esetekben sürgősségi eljárást is beiktathat. – Általában két hét a várakozási idő, annyit kell várni egy időpontra, ha valaki szeretne Magyarkanizsa községben pszichológushoz fordulni, de ha valami extrém dolog történik, átszervezéssel nyomban megoldható. Habár azt szoktam mondani, hogy a pszichológiában sürgős eset nem igazán van, a pszichiátriai az, ami ezt többször megtapasztalja. Ha valaki a saját életére akar törni, vagy úgy érzi, hogy nem bírja tovább, akkor jön képbe a pszichiátria. Ez egy gyorsabb terminusban megoldható, ha az általános orvos Törökkanizsára utalja, ott viszont a nyelvi nehézségek okozhatnak akadályt, mivel magyar nyelvű orvos nincs, de fordítással az is megoldható – mondta Anna, akitől elsősorban azt érdeklődtük meg, mi is a pszichológus dolga.
– A pszichológus dolga nagyon szerteágazó. Család-pszichoterapeuta szakképzést végeztem, és több vonalon mozgok. Gyermekeket és felnőtteket egyaránt vállalok. Aki valamilyen tanácsért fordul hozzám, legyen az útba igazítás vagy beszélgetés, mindenkit szívesen fogadok. Leginkább a fiatal felnőttek fordulnak hozzám. A kemény mag az utóbbi két évben a 20 év körüliek. Ez az, ami megváltozott ahhoz képest, amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni. Akkor inkább középkorú nők kértek segítséget családi problémákkal, önbizalomhiánnyal, depressziós tünetekkel. A fiatal felnőtteknek most nehezebb elindulniuk az életben, ezért jönnek többen. Az emberi kapcsolatok redukálása is hatott rájuk – magyarázta a pszichológus. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon melyek a leggyakoribb panaszok. Természetesen rá is vonatkozik az orvosi titoktartás, így arról beszélhettünk, hogy melyek azok a panaszok, amelyek javarészt előfordulnak napjainkban.
– Leggyakoribbak a szorongásos panaszok és a depresszió. A szorongás kissé megfoghatatlan dolog, egy folyamatos érzés, hogy veszélyben vagyunk, nem jó helyen vagyunk az életünkben, és ezek már különböző testi tünetekkel is járhatnak. A depressziós tünetek pedig hangulatbeli megcsappanást jelentenek, melyek kilátástalanságérzettel párosulnak, és két hétnél tovább tartanak. Annyira tág értelmezést nyert, hogy ezt valójában mindenki elszenvedi napjainkban valamelyik életszakaszában. Szakmai körökben azt mondják, hogy a mai világban az a megszokott állapot, ha egy kicsit depressziósak vagyunk, mivel a szociális történések is kedvezőtlenek, ezek is hatnak ránk. És ez már sokkal hamarabb kialakult, mint a járvány amikor volt. Bár a Covid is megtette a hatását, a kevesebb szociális érintkezés miatt. A vezető tünet a depressziónál a programok elkerülése, amikor azt vesszük észre magunkon, hogy egyre nehezebb közösségbe menni, egyre többször maradunk inkább otthon. Ez egy olyan hurok, ami szorul a nyakunk körül, amikor szorongással tölt el minket egy-egy programra való eljutás – mondta Anna, akivel az internet adta lehetőségekről is beszéltünk, ahol azonnali a kapcsolatteremtés, de nem személyes.
– Már látni generációkat, amelyek így nőnek fel. Ez rengeteg veszéllyel jár. Ha mindig elérhetőek vagyunk a másik számára, sokkal nagyobb az esélye az összeveszésnek, illetve a félreértésnek is, hisz nem látjuk a nem verbális kommunikációt, így egy rövid válasz is félreértésre adhat okot, miközben lehet, hogy csak elfoglaltak voltunk abban a pillanatban, nem pedig félvállról akartunk válaszolni. Ami a személyiséget torzítja, az a „most akarom, azonnal kell” hozzáállás. A kamaszok nem alakítják ki a hobbijaikat, amelyek kreatívabbá teszik őket. Lehet mentőöv is, hogy folyamatos kapcsolatban vagyunk, ez az előnye, de megvannak a maga hátrányai is, mert passzivitást eredményez azzal, hogyha csak ilyen formában kommunikálunk. A mérték itt is fontos, hisz a mindennapi életünkbe betüremkedett a közösségi háló, de emellett ne hanyagoljuk el a közösségi életet se, ez a fontos! A közös élmények megléte elengedhetetlen, ez viszont nincs meg a világhálón. A szociális élet elmaradása egyértelműen okozhat depressziót – emelte ki Anna, akitől arra is választ kaptunk, hogy miként lehet küzdeni ellene akkor, ha észrevesszük magunkon a depressziót.
– A pszichoterápia, a beszélgetéssel folytatott gyógyítás lehet az egyik módja, míg a másik a gyógyszeres kezelés, ha erre szükség van. És a legfontosabb az önsegítés. Akinek van hajlama a hangulatbetegségekre, éljen rutinos életet, figyeljen oda az élethigiéniájára, ez alatt azt értem, hogy legyen meg az alvás, az étkezés, a testmozgás rendszere – mondta Anna, akitől azt is megtudtuk, hogy Európában vezető helyen vagyunk a depresszióban. Kifejtette, hogy a társadalmi változások is nagy hatással vannak ránk, míg régen a precizitás és a lojalitás volt az elvárás a munkában, addig mára a flexibilitás vette át a főszerepet, ami szintén kihat ránk. A pszichológus kiaknázza a személyiség erényeit: mi az, ami iránt érdeklődik, milyenek a személyes kapcsolataink. De hogy mi hogyan segíthetünk magunkon? – Az önsegítés a pozitív fejlődésbeli cselekmények követése. A sport a dopaminszintet növeli, akit örömmel tölt el az olvasás, tegye azt, ezeket a hobbikat is kell ápolni. De ha ilyen időszakban vagyunk, az első és legfontosabb, hogy elfogadjuk az állapotunkat. Ha nagyon küzdünk, nem fogadjuk el magunkat, akkor még rosszabbul leszünk. Régen volt egy tévhit, hogy a depresszió a gyenge jellem betegsége. Éppen hogy nem! A depresszió legtöbbször az erős jelleműek betegsége. A depresszió nagyon sokszor abból indul ki, hogy valamit nem tudunk elfogadni. Fontos a saját evolúciónk, ha nehézségbe ütközünk, és nem tudjuk megoldani, forduljunk szakemberhez, aki nincs érzelmileg azzal a problémával leterhelve, meg tudja világítani másik irányból a dolgokat – mondta Anna. – A klinikai depressziót ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy vasfüggöny lenne előttünk. Nem bírjuk fogadni a külső impulzusokat, és nem tudjuk kifelé sem reflektálni. Ez egyfajta betokosodás. A depresszió a fizikai külsőnkön is meglátszik, a mimika is leszegényedik, maszkos lesz a tekintet – mondta a pszichológus, aki szerint létezik szezonális, affektív hangulatzavar, amit tízből nyolc ember megérez, és ötvenből egy éli meg súlyos klinikai depresszióval. Az évszakok váltakozásait az emberek megérezhetik a hangulatukon is.
Knežević Kasza Anna beszélgetésünk alkalmával kitért arra, hogy Magyarkanizsán számtalan lehetőség van a közösségi élet személyes megélésére. Hangsúlyozta és dicsérte a bőséges programkínálatot, a Dobó Tihamér Képtárban zajló kézműves-foglalkozásokat és az Ifjúsági Iroda tevékenységeit, mert a programokon való részvétellel javíthatunk a hangulatunkon.
– Depresszió ellen a legjobb gyógyír, ha valakin segítünk! – emelte ki zárszóként a magyarkanizsai pszichológus, Knežević Kasza Anna.
Nyitókép: Knežević Kasza Anna
