Alkotók és főszereplő egy csokorban (kép: Iván László)
Csütörtökön telt ház előtt mutatták be Törökkanizsán a Bogdán Józsefről szóló, a Cinema Filmműhely által készített filmet, mindezt az alkotókkal és a főszereplővel való beszélgetés követte. A huszonöt perces életmesének rendezője Fejős Csilla, operatőre Csubrilo Zoltán, producere pedig Iván Attila volt. Igaz, a magyar televízióban már levetítették, de a hazai filmpremiert most láthatták, a mozivászon keresztelte meg az alkotást. Az már csak hab volt a tortán, hogy éppen Törökkanizsán tekinthették meg először a vajdasági emberek, ami természetesen nem véletlen, hiszen Bogdán Józsefet ezer szál, fa, épület, emlék és szeretetszikra köti a településhez, ahol éveken át teljesített papi szolgálatot. Hogy jól tette a dolgát, hogy szeretnivaló papként, költőként és mindezekelőtt elsősorban jó emberként maradt meg a helybeliek emlékezetében, az is bizonyította, hogy alig maradt üres hely a színházteremben, de a tömegben magyarkanizsai arcokat, sőt távolabbról érkezőket is fel lehetett fedezni. A közösségi oldalon azzal invitálta a barátait és ismerőseit, hogy azért várja őket szeretettel, hogy: „közösen lángoljon a szívünk!” Kétség sem fér hozzá, hogy ez megtörtént, annál is inkább, mert a közönség állva tapsolt a rendezőnek, a producernek, az operatőrnek és filmszereplőnek, megköszönve a munkát, a korlenyomatot, de legfőképp, azt hiszem, az őszinteséget, amit szomjazunk mindannyian.
Bogdán József kifordította a lelkét ebben a filmben, kitárulkozott, amit Fejős Csilla az emberre kíváncsi kérdéseivel hozott elő belőle, Iván Attila és Csubrilo Zoltán pedig éles szemmel és kellő érzékenységgel, na meg persze kamerával segítette elő és mutatta meg mindazoknak, akiket érdekelt az ember.
A jelenleg Fehértemplomon élő pap, költő-papköltő életét bemutató filmben őszintén mesél a gyermekkoráról, amit ő maga tragikusnak nevez, majd a költészetről, a magyarságról, a kitüntetéséről, múltról és jelenről. Az egyik legmegragadóbb filmbéli mondata az volt, hogy ha éhes volt, nézte, ahogy mások esznek. A jövőbe nem tekint, nem kutatja a miérteket, legyen meg az ő akarata, aki úgy rendezi a dolgokat, hogy a jó felé tartsunk. Leckéket, feladatokat ad, megró, ha dölyfösek vagyunk.
Bogdán atya a filmpremier estéjén az őszinteségéért és emberségességéért kapott is vissza valamicskét, visszavárják ugyanis Törökkanizsára, ez foglaltatott az egyetlen kérdésbe bújtatott üzenetbe a közönségtalálkozón.
