Az elmúlt év anyagi nehézségei ellenére továbbra is folytatódtak és folytatódnak jövőre is a beruházások, építkezések Magyarkanizsán. A várható köztársasági megszorítások miatt az önkormányzat a jövőben sem a polgároknak nyújtott szolgáltatásokon és fejlesztéseken fog spórolni – ígérte Nyilas Mihály.
– Amióta polgármester vagyok, voltak nehéz évek, de eddig a 2013-as volt a legnehezebb. A belgrádi központi hatalom intézkedései az év során azzal jártak, hogy mint minden önkormányzatnak az országban, csökkentek a mi bevételeink is. Megváltoztatták az adórendszert és módosították a köztársasági költségvetést, és az önkormányzati feladatok ugyan nem, de az ezekhez járó pénz jelentősen csökkent. Azt mondják, a község fejlettségi szintjének és a kőolajjáradéknak köszönhetően Kanizsa sok más szerbiai községhez és városhoz képest könnyebb helyzetben van, mert a lakosság számához mérten jelentősebbek a bevételeink. A bevételek valóban nagyobbak, a helyzetünk mégsem könnyebb más körülmények miatt. Sok a településünk, nagy a község területe, ami miatt az egészségügyi és szociális, az iskola-, a kommunális rendszerünk szétszórtabb és többe kerül, mint a központosított községekben, ahol egy nagyobb várost csak néhány kis település vesz körül. Az idei szorult helyzet ellenére azonban nem engedhettük meg azt, hogy az eddigi színvonalat, amelyhez a polgárok már hozzászoktak, és amelyet igényelnek, alább adjuk, ezért úgy gondoltuk, más helyen kell takarékoskodni. A nyár és az ősz folyamán mintegy 10 százalékkal csökkentettük a béreket az egész önkormányzati közszférában. A létszámot is részben leépítettük, mivel azok nagy részét, akik határozott időre voltak alkalmazva, nem állandósítottuk, sőt a tisztségviselők számát is csökkentettük. Emellett jelentősen korlátoztuk a napidíjakat és egyáltalán a költségvetés minden tételét felülvizsgáltuk, s ahol lehetett, ott csökkentettünk. Ezzel gyakorlatilag megelőlegeztük a jövő évben érkező köztársasági intézkedéseket, így könnyítve helyzetünkön, mert könnyebb lesz folytatni, illetve ha már elkezdtük, befejezni a takarékoskodási intézkedéseket.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben is további megszorítások várhatóak?
– Természetesen, hiszen a jövő évi költségvetési tervünk is 100 millió dinárral már kevesebb az ideinél, kényszerítve vagyunk rá, hogy az említett elvek mentén folytassuk a takarékoskodást. A polgároknak nyújtott szolgáltatásokon nem eshet csorba, másutt kell takarékoskodni, és a fejlesztéseket, tehát településeink élhetőbbé tételét sem szabad elhanyagolnunk.
Beszéljünk konkrétan arról, milyen beruházások történtek az elmúlt évben, és mi az, ami nem valósult meg a tervek közül.
– Önkormányzati beruházások az idén is voltak, ha nem is abban a mértékben, mint terveztük. Magyarkanizsán a közvetlen központban lévő utcák és utak burkolata újult föl, és kiépült az autóbusz-állomás aszfaltburkolata is. Felépült a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ kétszintes épülete, megkezdődött a Népkert megújításának első szakasza, és átadtuk a Bárka lakóotthont, valamint a Batthyaneum Egyházi Idősek Otthonát. Martonoson megoldottuk az ivóvízproblémát új kút fúrásával és a vízellátás korszerűsítésével; Kispiachoz hasonlóan jövőre itt is szeretnénk az arzénmentesítést elvégezni. Több településen voltak aszfaltozási munkálatok, négy helyi közösségben a csatornák tisztítása is megvalósult, felújítottuk az adorjáni templomot és a Szent Száva Szerb Amatőr Művelődési Egyesület székházát. Több járművet vásároltunk az intézményeknek: egy többrendeltetésű tűzoltóautót tűzoltóinknak, két szolgálati gépjárművet az egészségház számára és egy terepjárót a Szociális Központnak. Továbbá a katasztrófavédelem érdekében jégvédelmi rakétákat szereztünk be. Fontos kiemelni, hogy a költségvetési eszközök mellett tartományi pénzt, minisztériumi támogatást is kaptunk több ízben, és az európai uniós eszközökre is sikeresen pályáztunk. A község mutatói is igen jók, hiszen 8 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma, és ezzel arányosan nőtt a foglalkoztatottak száma, valamint továbbra is az ország 23 legfejlettebb községe-városa közé tartozunk.
Tény az is, hogy nem valósult meg minden, amit szerettünk volna. A Mercator nem kezdte meg a bevásárlóközpont megépítését, de ez nem az önkormányzat, hanem e cég szerződéses kötelezettsége. Nem látom annak akadályát, hogy jövőre ez is megvalósuljon, ugyanúgy a horgosi szolárerőmű létrehozását vállaló magyar–osztrák–német cég is már jelentős összeget fordított a tervekre és az engedélyekre. Már csak egy belgrádi, a kvótához kötődő engedélyre van szükség, és ez is valószínűleg a jövő évben megépül. Tervben volt, hogy a fürdőfejlesztés munkálatai is elkezdődnek, de ez pénzhiány miatt nem valósult meg.
A leendő akvaparkról van szó, amelynek, úgy tűnt, végleg meghiúsult a kivitelezése. Eszerint még van rá esély, hogy megépül?
– Persze, nem adtuk fel a tervét továbbra sem. Reméljük, hogy a januárban kezdődő EU-s csatlakozási tárgyalások révén majd újabb források nyílnak meg ilyen turisztikai fejlesztésekre.
Mire számíthatunk a jövő évben? Hisz az már köztudott, hogy a jövő évi tervezett költségvetés összege az ideinél is kevesebb.
– A 2014-es költségvetés összege 1,1 milliárd dinár, ennek a 15 százalékát szeretnénk beruházásokra költeni, amelyek közül csak a legnagyobbakat emelném ki: a horgosi művelődési ház befejezése és berendezése, a kispiaci egészségház renoválása, az Orom–Velebit út felújítása, az iskolák és óvodák épületeinek rendezése és további aszfaltozási munkálatok szinte minden településen.
A másik fontos dolog a jövő évre vonatkozóan az idei utolsó képviselő-testületi ülésén elfogadott községi népesedéspolitikai stratégia és akcióterv megvalósításának megkezdése. A község demográfiai mutatói lesújtóak, a statisztikák szerint minél kisebb egy település, annál nagyobb veszélyben van. Ez a stratégia ezt a negatív folyamatot szeretné megállítani. Még ha ehhez több év is kell, az első lépéseket végső ideje, hogy megtegyük. Nagyobb megbecsülést és konkrét támogatást kell a családoknak adni, mert a demográfiai adatok elsősorban a gyermekvállalás hiánya miatt rosszak, nem pedig az elvándorlás miatt, habár ez utóbbi sem elhanyagolható ok.
Ez elsősorban anyagi támogatásokban merül ki?
– Nem közvetlen, tehát pénzben fizetendő, hanem közvetett támogatásokról van szó, mint amilyen a családbarát munkahelyek kialakítása a közszférában (és később a gazdasági szférában), ahol a nagycsaládos szülő ugyanannyi pénzért kevesebb órát dolgozik. Vagy a nagycsaládos kártya bevezetése, amely majd különböző kedvezményeket, fizetési engedményeket ad a családtagoknak. Stratégiánk és akciótervünk kidolgozásánál figyelembe vettük az MNT időközben elfogadott akciótervét, a helyi sajátosságokat és a külföldön már bevált és eredményes módszereket.
Felmerül a kérdés: a gyermekvállalás népszerűsítése helyett nem inkább megfelelő körülményeket és feltételeket kellene biztosítani a fiataloknak? A gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés nem jelentene célszerűbb megoldást a problémára?
– Ezek is nagyon fontosak, de az is nyilvánvaló, hogy a szegénység felszámolása önmagában nem oldja meg ezt a gondot. Erre jó példa a fejlett európai államok közül a legfejlettebb Németország, ahol a természetes szaporulat továbbra is alacsony. A második világháború előtt nálunk nagyobb volt a szegénység, mégis sokan vállaltak nagy családot. Másrészt egy önkormányzatnak nincs jelentős kihatása az ország gazdasági helyzetére, viszont amíg a viszonyok rendeződésére várunk, addig is reprodukálnunk kell a társadalmat. A mai világban rossz irányba tolódott el értékrendünk, túlságosan anyagiasak lettünk. Pedig nem a javak halmozása, hanem a család az igazi és legfontosabb értékünk. Azt hiszem, közösségünk idén ebben a nehéz helyzetben is bizonyította összefogását, és a továbbiakban is bátran nézünk a kitűzött feladatok elé. A 2014-es esztendőre az önkormányzat nevében is sok sikert, békét és biztonságot kívánok Magyarkanizsa község polgárainak!
