Ősszel jelentették be a hírt, hogy Magyarkanizsa községben megkezdik a geofizikai mérések végezését kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása céljából. A szerbiai NIS és a kutatásokat kivitelező orosz cég, a Kaliningrad az önkormányzat képviselőivel együtt akkor a község és a termelők együttműködését kérték, a cégek ígéretet tettek arra vonatkozóan is, hogy a földeken, a vetésben okozott károkat megtérítik.
Csakhogy a téli csapadékos időjárás következtében a gépek jóval mélyebb nyomokat hagytak, sőt, ahol a járművek elakadtak, ott egyes helyeken fél–egy méter mély kráterek maradtak a földekben, minderről pedig a gazdák mit sem tudtak, hiszen előzőleg nem kérték az engedélyüket ahhoz, hogy a földjükön keresztülhaladjanak. A velebiti Pósa Róbertet például az ismerőse értesítette, hogy tönkretették a földjét.
– Nem is tudtam róla, hogy letaposták a földemet, a szomszédasszony mondta, hogy menjek ki, és nézzem meg, mit műveltek a földemmel. Holott a beleegyezésem nélkül nem lett volna joguk a földemre hajtani. Akkora gépek vonultak át rajta, amelyeken egy méter széles csak a kerékgumi. Nekem nyolc hold herém van, azon tapostak végig úgy, hogy 10 centimétertől egészen 50 centiméteres mély nyom is maradt, és ez nemcsak az idei év terméskiesését jelenti, hiszen a herét még öt évig kaszálhattam volna.
Pósa Róbert azt mondja, megérti, hogy ezek a munkálatok az állam érdekét szolgálják, a hozzáállás háborítja fel, hogy nem értesítették előre.
Egy másik gazda, a Völgyeshez tartozó tanyáján élő Bicskei Zsolt viszont traktorjával megakadályozta, hogy a gépek átvonuljanak a földjén.
– A hóolvadás előtt láttam az internetre feltöltött képeket, amelyek Kispiacon készültek, hogy milyen mély nyomokat hagytak. Múlt szerdán reggel a gépek zajára ébredtem, annyi időm volt, hogy magamra kapjam a ruhát és beüljek a traktorba. Hajszálon múlt, hogy megelőztem őket, és az útjukat tudtam állni. Az oroszok elég barátságosan viselkedtek, odajöttek, lekezeltek velem, én meg annyit el tudtam nekik mondani oroszul, hogy megértsék, a földemen nem fognak átmenni.
Végül Bicskei Zsoltnak a magánakciójával sikerült néhány napot nyernie, mialatt a föld is szikkadt, így kisebb kár keletkezett a földjén, de elmondása szerint így is lehet terméskiesésre számítani.
A cég a kártérítést illetően azt az összeget akarta kifizetni, amelyet maximum 20 centiméter mélységű nyom esetén fizettek volna ki. A gazdák tiltakozására kedden Magyarkanizsán a városházán tartottak zártkörű megbeszélést, ahol a gazdák érdekeit az Agrárunió képviselte a NIS-szel és a partnercégekkel szemben. A keddi megbeszélés után szerdán reggel az önkormányzat részéről Lackó Róbert alpolgármester és Halász Mónika mezőgazdasággal, környezetvédelemmel és vízgazdálkodással megbízott tanácsos elmondta, hogy megindult a párbeszéd a felek között, a képviselők továbbítják a gazdák ajánlatát a vezetőségnek, amely hétfőn értesíti őket a döntésükről.
– A cég eredeti ajánlata az volt, hogy a tervezett 10–20 cm-es nyomok után például 13,20 dináros árat fizetnek négyzetméterenként a búza után. Ez a mélység még nem különösebben veszélyes a földekre, terméskiesés nélkül is átvészelheti a búza. Azonban az elmúlt csapadékos idő után a sárban elakadtak a járművek, és ennél jóval mélyebb nyomokat hagytak a földben, ezek pedig már nagyobb kárt okoztak, akár több évig is használhatatlanná válhat az a föld, ahol fél méternél mélyebb kráterek keletkeztek. Ráadásul ezt a gazda az otthoni szerszámaival, gépeivel nem is tudja helyrehozni. Jelenleg abban egyeztek meg, hogy a 20 centiméternél mélyebb nyomok után centikre bontva fizetnek árkülönbséget, vagy az úgynevezett rekultivációs gépükkel helyrehozzák a földeket. A cégek vezetői hétfőn hoznak döntést róla, hogy elfogadják-e a gazdák ajánlatát – nyilatkozta Halász Mónika.
Pósa Róbert viszont azt mondja, nem hisz már az ígéretekben.
– Jobb lenne, ha inkább kifizetnék a kárt, amit okoztak, mert nehezen tudom elképzelni, hogy majd ők rendbe hozzák a földjeinket, de ha tartanák is a szavuk, ki tudja, mennyit kellene majd várni rá.
