Évek óta megoldatlan probléma Horgoson a falopások ügye. A Tisza menti erdős területet leszámítva Horgos Magyarkanizsa község egyetlen olyan települése, ahol sok erdős terület található, az illetékesek mégsem tudják megóvni a fákat.
Mivel szinte köztudott, hogy a horgosi erdőkből lopják a fát, Sáfrány Attilát, a község környezetvédelmi felügyelőjét arról kérdeztük, mit tudnak tenni az erdős területek megóvása érdekében.
– Évente átlagosan 10-15 ismeretlen tettes elleni bűnvádi feljelentést teszünk, s ha sikerül is elfogni a tolvajt, az igazságszolgáltatásra hosszú hónapokat vagy akár éveket is várni kell, ami nem elég elrettentő példa az illegális fakitermelőknek.
Sáfrány azt is hozzáteszi, hogy ennél nyilván jóval többször vágnak ki fát, azonban az erdő védelmére nem tudnak állandó felügyeletet biztosítani. Pedig Horgoson a Budzsáki- és a Kiserdő mellett a Kamarás természetvédelmi területnek számít, a Szelevény pedig természetvédelmi rezervátumnak, melyről az állam gondoskodik, nem a község.
– Az jelentené a megoldást, ha állandó felügyelet lenne az erdőben, azonban a mezőőrszolgálatnak összesen nyolc embere jut az egész község területére, vagyis nincs emberünk, aki állandóan az erdőt járná. A legkritikusabb időszak a tél, főleg a december és a február – mondta Sáfrány.
A Kamarási-erdő bejáratánál tábla hirdeti, hogy a terület az állam védelme alatt áll, még sincs, aki őrizze, védje. A helybeliek közül szerencsére akadnak olyanok, akik ha rajtakapnak egy-egy tolvajt, valamilyen módon megpróbálnak rá is ijeszteni. Egy, a neve elhallgatását kérő férfi, aki gyakran járja az erdőket, arról számolt be, hogy ő sűrűn találkozik fát lopókkal, és olyankor mindig megkérdezi tőlük, engedéllyel vágják-e a fát.
– Persze egyiknek sincs engedélye, így feljelentéssel fenyegetőzöm, és az mindig beválik. Az emberek azt híresztelik, hogy a romák lopják a fát, de nem csak ők. A Kamarási-erdőt egyébként nemcsak a fák kivágásával veszélyeztetik. Találkoztam olyanokkal is, akik a közelben lévő földjükre a vizet a tóból szivattyúzták ki. Komoly probléma a közelben lévő földek permetezése is, mert az esőzésekkel az mind a tó vizébe szivárog. Ami pedig a legfelháborítóbb, az a szemetelés. Az erdőben van szemeteszsák, mégis akárhányszor kimegyek, mindig találok eldobott papírt, ruhaneműt meg mindenfélét. Az internetre gyakran töltenek fel olyan képeket, melyek arról árulkodnak, hogy szemetelnek a Kamaráson, vagy lopják a fát, de ahelyett, hogy közösségi portálokon osztanák meg az ilyen jellegű híreket, az illető is összeszedhetné a szemetet, vagy rászólhatna a falopókra – magyarázta a férfi.
Ha megvédeni nem tudják, facsemeték ültetésével még lehet küzdeni az erdő fennmaradásáért. Sáfrány Attila elmondta, hogy legutóbb 2011-ben fásították az erdőket.
– A helyi környezetvédelmi adóból és a köztársasági pénzekből gazdálkodunk. 2014-re megközelítőleg 12 millió dinárt kaptunk. Ebből 2,5 milliót fordítunk fásításra, de ebből az összegből most a horgosi erdőkben nem lesz faültetés.
