Bata Erzsébet a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagja. A községbeli mezőgazdasági témák szakavatottja, és első kézből értesül a gazdák gondjáról-bajáról. Ő maga is családi gazdaságot vezet férjével és utódaival, és úgy látja, a termelők élete soha nem volt rózsás, mindig az időjárás volt a legnagyobb úr. Mostanában ez még hatványozottabban igaz, hisz a helyzet egyre nehezebb, de azért kitartóak. A jelenlegi teendőkről és a termelők helyzetéről beszélgettem vele, és elmondta, hogy az őszi kalászosok java része már a földben van.
– Az árpák nagyon szépen zöldellnek, a búzák kelnek, de elvétve még a napokban is láttam dolgozókat, tehát van, aki még most vet. Majd meglátjuk, melyik vetés milyen eredménnyel jár. A tavalyi év bebizonyította, hogy a korán vetettek betegedtek meg leghamarabb, mert az utóbbi évtizedben egyre hosszabbak az őszi periódusok, ennek folytán túlfejődnek az őszi vetésű kalászosok. Túlfejlettségükben kiélik a tápanyagot a földből, sokkal hamarabb csökken az immunrendszerük minősége, és sokkal hamarabb fogja minden betegség tavasszal. Emiatt nagyon sok termelő ebben az évben a későbbi vetést szorgalmazta, mert nagyon enyhe időnk van még most is. Még langyos a föld, szépen fejlődnek a vetések. Elkésve nincs senki, talán még jobb eredményt is érhetünk el, de ez természetesen a további időjárási körülményektől függ. A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van! – mondta Bata Erzsébet, és hozzátette, hogy a terményárak sem kecsegtetnek semmi jóval, a befektetések miatt viszont a termelőknek jó mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, és ez már régóta így van, az utóbbi időben pedig még inkább.
Bajić Jenei Klementina felvétele
– Kifizetődőség szempontjából nagyon sokan úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak fémzárolt vetőmagot, ami sajnálatos, mert a hátrahaladás jele. A fémzárolt vetőmagnak azonban párja nincs! Az ellenálló képessége, a hozammennyisége is a legjobb, csakhogy nem engedhették meg maguknak a termelők, inkább szerényebb beruházások mellett termelnek a saját zsebükből, a banki hiteltől ódzkodnak, hisz ahogy mondani szokás, a bank az asztalnál eszik mindennap, ezt a termelő logikája nem engedi meg, és szerintem jól is cselekednek. Műtrágyát is sokkal kevesebbet szórnak az emberek, átlagosan a felét az eddig megszokottnak. Van, aki a felét sem. Tudunk olyat is, aki teljesen alaptrágya nélkül ültette az őszi gabonát – hallottuk a Bata Erzsébettől, aki szerint még az is beleront a képbe, hogy a jószágtartás is elképesztően lecsökkent, így még istállótrágya sincs. – Nagymértékben romolhat a földminőség is ezáltal. A falugazdász-hálózaton keresztül a gazdáknak biztosított az ingyenes talajmintavétel, amiből megtudhatják, hogy mit kell pótolniuk a földjeikben – ezt is hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy nagyon kicsit csökkent a műtrágyák ára, viszont az üzemanyag nagyon drága. A gazdakör elnöke még egy érdekes, ám nagyon bosszantó tényről is beszélt, ami érinti a községet.
– Az egér- és pocokinvázió rendkívül nagy a községben. Nincs olyan négyzetméter, ahol ne lennének egérlyukak. Van, aki ekével megszántotta annak érdekében, hogy az egérfészkeket felforgassa. Részben gyéríteni lehet, megszüntetni nem – mondta Erzsébet, aki a megoldást a régi telek visszatértében látja. Sok ködös, hideg csapadékos, havas időt és mínusz húsz fokot kellene ismét megélnünk ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a gazdák helyzete. A gazdák azonban alkalmazkodók, szinte a jég hátán is megélnek, vagy inkább muszáj megélniük.
– Sokkal több káposztarepce van. Talán a kifizetődőség miatt is, és ebből jön az első pénz a gazdáknak. A kukoricát sem vonták még ki a vetésszerkezetből, ez valahogy belénk rögződött, megszokott kultúra. Valamennyivel több szemes cirkot vetnek távolabb, míg környékünkre ez nem annyira jellemző – emelte ki Erzsébet, aki a locsolási lehetőségről megjegyezte, hogy napjaink részévé válik. – Magyarkanizsa község területén elenyésző helyen van lehetőség locsolásra, egyedül a fúrt kutakból. Az onnan történő locsolás pedig nem a legjobb. Nyáron a 40 fokos melegben, erős déli szél mellett ki tudja, hol ér növényt, a hőségben pedig a forró növényt hideg, fúrt kúti vízzel locsolni eleve káros, betegséget okoz. Állóvizekre, csatornákra lenne szükség, amit biztosítani kellene a termelőknek a fennmaradás érdekében, mert ha így folytatódik a klímaváltozás, nem tudom, hogy fognak a gazdák egyáltalán termelni! Most a gazdálkodók úgy tudnak talpon maradni, hogy a befektetést optimális nívóig minimalizálták.
