Orom ünnepelt

A cikkhez tartozó fotógalériát ITT tekinthetik meg.

Orom falunapját az első vonat áthaladásához igazítják a faluban. 1889 novemberében megindult a vasúti forgalom és a környéket is benépesítették a lakosok. A három települést: Völgyest, Újfalut és Oromot magába foglaló helyi közösség minden évben ünnepi műsorral emlékezik meg az évfordulóról. Idén a falu legkisebbjeitől a legidősebbekig szinte mindenki megfordult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagytermének színpadán. Kisfilmben az elmúlt egy év történéseit is megmutatták, majd Erdélyi Olivér, a helyi közösség tanácselnöke mondott ünnepi beszédet, melyből kiemeljük:

– Oromra sokan érkeznek vendégségbe, de ahogy most végignéztem a falunapi ünnepség résztvevőin, azt kell, hogy mondjam, csupa ismerős arcot látok. Ez nem csak azért van, mert kis közösség vagyunk és név szerint ismerjük egymást és ismerték egymást már felmenőink is, hanem azért, mert szívünkbe zárunk és visszavárunk ide mindenkit. Vendég csak egyszer lehet valaki Oromon, utána már ismerősként köszöntjük. Én is, a helyi közösség tanácselnökeként őszinte tisztelettel köszöntöm mindannyiukat.
Településeink egy égbolt alá tartoznak: Orom, Völgyes és Újfalu. Így alkotunk mi hármas egységet, és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a hármas szám gyakran a teljességgel társul, gondoljunk csak a szentháromságra. Atya, fiú, szentlélek. Test, lélek és szellem, hit, remény és szeretet, vagy arra, hogy három a magyar igazság.  

Mi itt a három településünkön, melynek mindegyikén tiszteletben tartjuk egymást, már 1889 óta jelen vagyunk. Akkor épült fel a vasútállomás, melynek vonzáskörzetében hamar elkezdtek épülni a házak, és alakultunk falvakká. Novemberben haladt át az első vonat Oromon, így a falunapot is ebben a hónapban ünnepeljük. Mert az ünnepnek jelentős szerepe van az életünkben. Ezek a napok adnak alkalmat a számadásra, de az elcsendesülésre és az egymásra szánt, tartalmasan együtt töltött időre is.

„Minden évben ugyanazokat a dalokat énekeljük, ugyanazokat az ételeket esszük, követjük a hagyományokat, és megosztjuk egymással azokat a dolgokat, amelyekről úgy érezzük, valahová tartozunk. És végső soron valójában mindannyian csak az otthonunkat keressük” Oromon, Újfaluban és Völgyesen mindenki otthonra lel, és hogy otthon is érezze magát, ahhoz persze elsősorban a család kell, de a megfelelő életkörülmények megteremtése is szükségeltetik. Ez pedig a helyi közösség vezetőségének is a feladata. Élhető feltételek kellenek, támogató környezet: óvoda, iskola, templom, munkahelyek, jó közlekedési lehetőségek és szórakozás. Emelt fővel mondhatom, hogy nálunk ezekben nincs hiány. Ahhoz viszont, hogy ezek adottak legyenek, vajmi kevés lenne maga a helyi közösség vagy annak vezetősége. Ahhoz jó emberek kellenek, olyanok, mint amilyenek most is körbevesznek. Dolgos, istenfélő, becsületes emberekkel lehet olyan közösséget kialakítani, mely a békés együttélés mellett a közösség fejlődéséért is áldoz idejéből és erejéből. Ahogyan a kisfilmben is láthatták, a tavalyi falunap óta is történtek arra irányuló törekvések, hogy az élet itt ugyanolyan jó legyen, mint bárhol máshol. Vannak nehéz idők, amikor veszteségeket élünk meg, mert ez az élet rendje, de Wass Albert is már régen megmondta, hogy  Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. A mi falvaink az utóbbi időben tanúbizonyságot tettek arról, hogy élni akarnak. Örülünk annak is, hogy többen döntöttek úgy, hogy ezeket a településeket választják otthonuknak.

Megüresedett házak találtak új lakókra, így azzal is eldicsekszem, hogy alig van eladó ház Oromon. Isten hozott titeket is!
A meglévő értékeinket megtartottuk és erre törekszünk a továbbiakban is, ami alapfeladatunk. Mint ahogy az is, hogy gondolkodjunk azon és tegyünk is azért, hogy  mindenki, aki felismerte, hogy az itteni életnek párja nincs, meg is tudjon élni úgy, hogy amikor álomra hajtja a fejét, kirajzolódjon előtte a síkságunk nyugalma, az ringassa el. Dacolunk az idő vasfogával, a változással, de azt is beláttuk, hogy alkalmazkodni kell. Nem feltétlenül jelent rosszat a változás, ha azt a magunk hasznára tudjuk fordítani. Ezért leheltünk tavaly újra életet a vasútállomásba, idén pedig a malomba tettünk új tartalmat. Műemlék jellegénél fogva az épületek dicsően hirdetik a múltat, de nem roskadozva, hanem bátran állva akár szélben, akár viharban.

A malomban lévő új, helytörténeti és történelmi kiállítás korlenyomatot ad. Ezek azok az értékeink, melyekről tudjuk, hogy nem szabad azokat veszni hagyni, mert az okos ember tanul a történelemből. Annak jó és kevésbé jó eseményeiből. Idén is feladat vár ránk a parlamenti választásokkor, hogy jól döntsünk, hogy akik eddig biztosították nekünk a hátszelet, azok továbbra is felemelhessék szavukat a magyarság megmaradásáért akár Oromon, Völgyesen vagy Újfaluban, mert a világ és az ország dolgai igenis hatással vannak ránk.

Érezhettük ezt akkor is, amikor támogattak minket, hogy középületeink ne váljanak az enyészetté, hogy gyermekeinknek természetes lehessen, hogy anyanyelvükön tanulnak, hogy utaink, közvilágításunk rendezettek legyenek, de még abban is, hogy Oromra jöjjön a  fél világ  a Malomfesztiválon vagy épp az Oromiak Nagy Világtalálkozóján. A továbbiakban is bizton állíthatom, hogy a helyi közösség tanácselnökeként munkatársaimmal és Önökkel együtt, kedves barátaim, a nyugodt és teljes életért, emelt fővel, bátran küzdünk, ha küzdeni kell, de néha egy pillanatra vagy több pillanatra is megállva ünnepeljük magunkat, mint ahogy azt tesszük ma is. Az ünnep a gyümölcse az egész évi tevékenységeinknek. Amikor megállunk ünnepelni, és körbenézünk, tudhatjuk, hogy jól élünk. És én most azt látom, hogy barátok körében vagyunk, tehát jól éltünk egész évben – mondta a tanácselnök.

Kiosztották az Oromért elismeréseket is, melyre azok érdemesültek, akik öregbítik  falu hírnevét. Idén a Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete és Aleksandar Krajnović, fiatal motocross versenyző kapta a díjat.

Az előttünk álló választások fontosságáról pedig Tóbiás József,a  VMSZ tanácsalelnöke beszélt a helyieknek.

A falunapi ünneplés az oromi malomban fejeződött be, ahol helytörténeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.