Csütörtökön és pénteken kétnapos továbbképzést szervezett a Magyarkanizsai Szociális Központ, a Családjogi Minisztériummal karöltve. Onnan érkeztek az előadók is, a téma pedig az örökbefogadás volt. A képzés a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban zajlott és nyolc településről húsz résztvevő érkezett a szociális munkakörből. Telek Krisztina, a Magyarkanizsai Szocális Központ igazgatónője örömmel számolt be az eseményről.
– Ez a továbbképzés kizárólag azoknak a szakmunkatársaknak szól, akik a szociális központban dolgoznak. Jelen pillanatban az észak-vajdasági régiót öleltük fel, hogy ne kelljen messzire utazni, hiszen itt tökéletes körülmények között meg tudjuk valósítani az effajta képzéseket, így az örökbefogadásra vonatkozó képzést is. Maga az örökbefogadás egy nagyon nehéz, illetve egy nagyon komoly területe a munkánknak, és nagyon-nagyon fontos, hogy semmiféle hibát ne ejtsünk abban az esetben, ha egy gyermek örökbefogadásra kerül.
Lehet-e tudni statisztikai kimutatást, hogy itt Magyarkanizsa községben az elmúlt években hány örökbefogadást zajlott?
– Jelen pillanatban a magyarkanizsai központban 56 gyermek van családi elhelyezésben, tehát ők nincsenek örökbeadva, ők nevelőszülőknél vannak. A nevelőszülői intézmény és az örökbefogadás két teljesen különböző terület, hiszen a nevelőszülőséggel ideiglenesen tudjuk rendezni a gyermek státuszát, míg az örökbefogadás egy végleges eljárás, ahol az örökbefogadó szülők a gyermek valódi szüleivé válnak. Szakemberhiány miatt a mi szociális központunk sajnos az elmúlt tíz évben nem csinált örökbefogadási eljárást, tehát utoljára 2013-ban történt ez meg.
Dióhéjban elmondhatjuk-e, hogy mik a feltételei az örökbefogadásnak?
– Az a gyermek fogadható örökbe, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a szülei meg vannak fosztva a cselekvőképességüktől, vagy a szülők meg vannak fosztva a szülői jog gondviselésétől, illetve azok a gyermekek fogadhatók örökbe, akiknek a szülei hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a gyermeküket örökbe fogadják. Ezen feltételek közül valamelyik meg kell, hogy legyen ahhoz, hogy valaki örökbefogadható legyen.
A gyermekek számára mi a jobb, a nevelőszülő vagy maga az örökbefogadás?
– A nevelőszülői intézmény ideiglenes intézmény, ami legtovább a gyermek 26 éves koráig tarthat abban az esetben, hogyha egyetemre jár, tehát tanulmányait folytatja. 26 éves kora után pedig gyakorlatilag család nélkül marad, illetve az állami támogatás is, ami úgy gondolom, hogy igen jelentős a nevelőszülők számára, megszűnik. Míg az örökbefogadással a gyermek jogi státusza rendeződik, hiszen ő anyukát és apukát kap, és gyakorlatilag egyenértékű azokkal a gyermekekkel, akik a vér szerinti szüleikkel laknak. Tehát mindenképpen az örökbefogadás a megfelelő ellátása minden gyermeknek.
Ha ez a megfelelő ellátás, ön szerint mivel lehet azt magyarázni, hogy az elmúlt tíz évben, ahogy mondta, nem volt örökbefogadásra példa Magyarkanizsa községben?
– Én nagyon sajnálom azt, hogy nem volt, és remélem, hogy a jövőben ez változik. Tegnapelőtt a minisztériummal tárgyaltunk arról, hogyan, milyen módon lehet szakmunkásokat hozzánk felvenni, akik majd teljesítik azokat az elsősorban jogi előírásokat, feltételeket, szakmaiság szempontjából, akik tudják majd végezni ezt az örökbefogadási eljárást. A törvény egyértelműen kimondja, hogy licensszel rendelkező, négytagú csapat kell az örökbefogadás lebonyolításához, ami nálunk egyelőre nincs.
Nyitókép: Nyolc település húsz résztvevője Magyarkanizsán, fotó: Puskás Károly
