2024. október 13., vasárnap

Múlt és jelen összeforr

A XIX. Kukoricafesztivál Magyarkanizsán

Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik, amely itt tekinthető meg. 

Pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a  XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál képzőművészeti pályázatára beérkezett alkotásokat lehetett megtekinteni, illetve egy helybeli fiatal,  Kovács Áron fotókiállítása is nagy érdeklődést váltott ki. A folytatásban pedig az általános iskola udvarán tartottak táncházat, ahol vajdasági fiatal népzenészek szolgáltatták a talpalávalót.

A fesztivál legtömegesebb, és mondhatni fő napja a szombat volt, amikor már reggel megindultak menettáncban a résztvevők Magyarkanizsa utcáin, útba ejtve a piacot, a felújított teret, és végül megérkeztek az esemény központi helyszíre, a városháza elé. Szívet melengető, és libabőrösen jóleső érzést keltett látni a sok, népviseletbe öltözött fiatalt, akik magyarságunk őrzői. Dalolva, majd később táncolva mutatták meg, hogy milyen a magyar virtus, milyenek a hagyományaink. Énekbe és táncba foglalták mindazt, ami az élet. A Fő téren pedig Fejsztámer Róbert, magyarkanizsai polgármester nyitotta meg hivatalosan a  XIX. Kukoricafesztivált Magyarkanizsán. Gratulált a szervezőknek, és megköszönte minden résztvevőnek azt, hogy éltetik és tovább is adják hagyományainkat, mellyel biztosítják a következő generációk tudatos identitásőrzését. Egyyébként nagyon jó volt látni, hogy az egykori táncosok hogyan őrzik mindezt, hisz gyermekeikkel vettek részt a fesztiválon, egyesek nézőként, míg mások csemetéiket kísérve a fellépésre. A Tisza Néptáncegyesület, az esemény szervezője nevében Mikuska Judit üdvözölte az egybegyűlteket, ami szintén az említetteket bizonyítja, hisz ő maga is már régóta az egyesületben nőtt fel, és most adja tovább a tanultakat. A legkisebbek nyitótáncával kezdődött meg hivatalosan a fesztivál, majd az ügyességi játékokkal folytatódott, melyekben szerepelt többek között gyorsasági kukoricalapátolás, de kézzel morzsolás is, míg a városháza előtti kisparkban zsíros kenyeret és főtt kukoricát is kínáltak. A kirakodóvásárban kézzel készített ékszereket, bőrdíszműveket, de még hímzett papucsot is lehetett vásárolni. A délután folyamán a Helyet, helyet nekünk is… – helyi- és községbeli vendégegyüttesek táncos, zenés, énekes  bemutatkozása sokakat csábított a központba, ahol ének- és zeneszótól volt hangos a tér, de a kacajok és az igazi közösségi élmény sem maradt el. A folytatásban a budaörsi Marada Banda népzenei koncertje szórakoztatta a résztvevőket. Amint besötétedett, a helyben faragott töklámpásokkal világítva meg a teret, a Művészetek Házához sétáltak, ahol a Nagyszínpadon a vajdasági népzenészek gálaműsora csalhatott könnyeket a szemekbe. A szombati napot ismét táncház zárta, vasárnap délután pedig a a Néptáncegyüttesek gálaműsora zárja a XIX. Kukoricafesztivált, mely ismét az ősz egyik legszebb rendezvénye volt Magyarkanizsán.

Nyitókép: Gergely Árpád felvétele