Nyár van, virágzik a „migránsturizmus” a Tisza mentén is. Martonostól alig három kilométerre északra a Gyálai-Holt-Tisza képezi az országhatárt, majd a Tisza vonalát elérve Gyála magasságáig 4 kilométer hosszan a folyómeder közepén húzódik a szerb–magyar határ. Az illegális migránsok ezen a határszakaszon is rendre próbálkoznak, gumicsónakokkal éjszaka áteveznek a Tiszán, és máris az EU területén vannak.
– Magyarország megerősítette a vízi és a szárazföldi határvédelmet, ennek ellenére továbbra is százak próbálkoznak az illegális határátlépéssel Martonos és az országhatár között, kevesebb mint egy kilométerre most is ott tanyáznak, sátoroznak a migránsok az ártéri nyárfaerdőben. A Tiszán átellenben, a bánáti oldalon fekvő Szerbkeresztúrnál is táboroznak. A magyar határőrizeti szervek Szegednél állomásoztatnak két gyorsnaszádot, amelyek percek alatt elérik a Tisza határszakaszát – mondta Horváth Gergely martonosi faluelnök. Hozzátette, hogy a migránsokat a reggeli és az esti órákban hozzák a zombori, belgrádi, nagykikindai rendszámtáblás taxik.
Horváth Gergely a halásztanyánál, a nyíl az országhatárt jelöli (Fotó: Gergely József)
– A taxisok Martonos szélén vagy beljebb rakják ki őket, innen már fél óra gyaloglásra van a magyar határ. A migránsok az SP Marketben szoktak vásárolni, ahol a múlt hét óta biztonsági embereket alkalmaznak, akik nem engednek be az üzletbe egyszerre nagyobb számú migránst, mivel megszaporodtak a lopások. Nagyobb csoportot nem tudnak ellenőrizni, hogy mit tesznek zsebre vagy mit esznek meg a boltban – mondta Horváth Gergely.
BOMBÁVAL FENYEGETNEK
– Saját szememmel láttam, hogy a migránsok hátizsákjából kilógott a kalasnyikov csöve. A falu szélén lakom, és éjszaka gyakran puskalövésre ébredek. Minden rendkívüli eseményt jelzek a rendőröknek. Nem tudjuk, hány migráns lehet a folyó menti erdőben, de 50 és 200 között lehet a számuk. A határtól mintegy 700-800 méterre van egy halásztanya a vízparton, ők is rendszeresen találkoznak migránsokkal – mondta a faluelnök, és így folytatta:
Érkezik az utánpótlás az erdőbe (Fotó: Gergely József)
– A jelenlegi migránshullámot megelőzően Koszovóból sokan próbálkoztak Németországban menekültstátust kapni, főleg a romák, de ők csak álmenekültek. Csakhamar kiderült, hogy nem jogosultak a menekültstátusra és a segélyre sem, ami miatt eredetileg útnak indultak. Amikor ezeket a koszovói álmenekülteket visszazsuppolták Szerbiába, sokan betelepültek Martonosra, hogy az EU határa közelében legyenek, ahonnan újra próbálkoznak. Nevet változtattak, új személyi okmányokat, útlevelet készíttettek, és kiutaztak Németországba. Egyeseket már többször visszaküldték, kitiltották őket. Tudunk olyanról, aki a zöldhatáron keresztül lépett az EU területére, és egészen Franciaországig jutott, ahol később lecsukták a viselt dolgai miatt. Falunkban a koszovói származású romák foglalkoznak legtöbbet a migránsokkal. Mivel már hét-nyolc éve itt vannak a koszovói betelepültek, ismerik a falu környékét, és ők segítik a migránsokat, útba igazítják őket, merre van a határ. A taxisoktól és a migránsoktól is kapnak pénzt a szolgálataikért. A taxisokat értesítik, hogy mikor nincs rendőr a faluban, melyik úton hajtsanak be a faluba, hol tegyék ki a migránsokat. Tudják, hol vannak a térfigyelő kamerák a falu központjában, ezért nem hozzák be idáig a migránsokat – ismertette a részleteket, hangsúlyozva, hogy a két templom a tájékozódási pont, mert onnan a legrövidebb út a Keresztúri járás nevű öntözhető területen át vezet ki a Tiszához.
A piacon a migránsok szíriainak vallották magukat, és Németországba szeretnének eljutni (Fotó: Gergely József)
– A migránsok szervezettek, figyelik a töltést, amely egészen a határig ki van aszfaltozva, hogy jön-e a rendőrség, ha valami gyanúsat észlelnek, eltűnnek az erdőben. Tavaly a rendőrség egy nagyobb tábort számolt fel az erdőben, akkor láttam, hogy minden migránsnál van szúró-, vágószerszám, csavarhúzó, reszelő stb. A múlt héten megfenyegetett az egyik koszovói, hogy bombát dob a házamra. A falu központjában csoportosan iszogatnak, dorbézolnak. Rászóltam az egyikre, hogy ne az utcán végezze a dolgát, és még neki állt feljebb, megfenyegetett: „Bombát dobok a házadra!” Ezt már nem hagyhattam annyiban, értesítettem a rendőrséget, feljelentették, majd megyünk a bíróságra. Fenyegetnek bennünket, amit nem hagyhatunk annyiban. Éjszaka dorbézolnak, üvölt a zene, kiabálnak, randalíroznak. Sokszor vagyunk kénytelenek kihívni a rendőrséget. Megtörtént, hogy nem volt kiküldhető járőr Magyarkanizsán, ezért Csókáról hívtak erősítést.
A NATO-DRÓTON ÁT
– A Gyálai-Holt-Tisza egészen Horgos alá benyúlik, a holtág magyar oldalán végig a part mentén magasodik a drótkerítés, amit a magyar határőrizeti szervek éjszaka be tudnak világítani. Errefelé nem sok esély van átjutni: víz plusz kerítés. Egyedül a tiszai töltés oldalán és tetején nincs kerítés, de ott meg éles pengés dróttal van lezárva. Ott is nehéz átjutni, de próbálkoznak. A határsávban a töltéstől az élő Tiszáig le van tisztítva a terep, nincs se bokor, se fa. Ezen a nyílt terepen könnyű észrevenni a határsértőket, mégis próbálkoznak – panaszolta a faluelnök, és hozzátette:
Pengés drót a töltésen, a ráterített kabát jelzi az átkelési kísérletet (Fotó: Gergely József)
– Ismerősöm a magyar határrendészetnél elmondta, hogy taktikát változtattak, nem próbálják megállítani a migránsokat a kerítésnél, mert megdobálják az őröket, üveggolyókat lőnek rájuk parittyával stb. Akkor csapnak le rájuk, amikor már átmásztak a kerítésen, összeszedik őket, és a biztonsági határzáron keresztül visszaküldik őket a határ szerb oldalára. Hogy hány migránsnak sikerülhetett átjutni a határzáron Martonosnál, ezt senki sem tudja, de tény, hogy folyamatosan érkeznek és próbálkoznak – mondta Horváth Gergely, akivel a tiszai töltésen a határzárig bejártuk a terepet. Az erdőben a halásztanya közelében megtaláltuk a migránstábort, de jobbnak láttuk nem felébreszteni a sátrakat…
