Horgoson fényes nappal migráns osont be az egyik családi ház udvarába, és az ott parkoló gépkocsiból kilopta a benne hagyott pénztárcát. A kutyaugatás feltűnt a háziaknak, és a gazdasszony üldözőbe vette a tolvajt. Az esetet rögzítette a biztonsági kamera, így az öltözéke alapján azonosítani lehetett a tolvajt. Amint kiderült, egy migránsról van szó, akit másnap már elfogtak. Kiderült, hogy a migráns fiatalembernek nem ez volt az első próbálkozása, máshol is próbálkozott már.
A károsult család volt a bíróságon. Időközben a pénzt a migráns már elköltötte, de a nagyobb baj, hogy a pénztárca sem került elő. A tolvaj minden bizonnyal eldobta, és vele együtt a hivatalos dokumentumokat, a személyi okmányokat is, amelyeket újra kell csináltatnia a károsultnak.
EGYRE TÖBB BAJ VAN A MIGRÁNSOKKAL
Húzsvár László és felesége, Jaszmina vállalta, hogy megszervezik a migránskérdés megoldását szorgalmazó, Szabadkáról indult petíció horgosi terjesztését, hogy minél több helyi lakos tudjon csatlakozni a kezdeményezéshez. A piacon hétfőn reggel kezdődött az aláírásgyűjtés, és néhány óra leforgása alatt több száz elégedetlen polgár írt alá. Az aláírásgyűjtés egész héten, szombatig folytatódik a falu központjában, a Burgerlandnál. A petíció aláírását Martonoson is megszervezték.
Rövid idő alatt sokan aláírták a petíciót (Fotó: Gergely József)
Az illetékes állami szerveknek címzett petíciótól a migránsok megállítását, a garázdálkodásuk megfékezését, a polgárok mindennapi nyugalmának a visszatértét várják. Horgos lakossága a határ közelsége miatt már több mint hét éve kénytelen elszenvedni a migránsok állandó jelenlétét. A polgárok azt követelik, hogy a rendőrség hatékonyabban kezelje a migránshelyzetet. A szerb kormány felé több kérést is megfogalmaztak. Egyebek mellett a déli határvédelem megerősítését követelik, hogy a migránsok ne is juthassanak be Szerbiába.
– Azért írom alá a petíciót, mert már elegünk van a migránsokból, tele van velük a falu és a környező erdők. Hiába vitték el őket a rendőrök, visszahozzák őket a taxisok. Nagyon elegünk van már belőlük, még a temetőbe is bemennek, oda piszkolnak, szemetelnek. Az ember már nem mer közlekedni mellettük. Leszedték a sárgabarackot ágastul, most meg az őszibarackot dézsmálják, a szárazságot tetézi a kártételük. A migránsokhoz társulnak a helybeli romák. Nálunk a Felszabadulás utcában már háborús helyzet uralkodik – panaszolta Molnár Irén.
Molnár Irén (Fotó: Gergely József)
Tímea is aláírta a petíciót: – Tele van velük a Kamarási-erdő, arra lakom, lopnak, szemetelnek. Boltban dolgozom, állandóan zavarni kell kifelé őket, hogy ne csapatosan jöjjenek vásárolni, hanem csak egyenként. Van pénzük, euróval akarnak fizetni, de nem fogadhatom el tőlük, csak a dinárt, kénytelenek vagyunk elküldeni őket.
Takács Gabriella a pékségben dolgozik: – Bejönnek kenyeret venni, egyik dollárral, a másik svájci frankkal vagy euróval akar fizetni, beállítanak az üzletbe drogosan. Két migránst engedünk be egyszerre, mobilt akarnak tölteni, be akarnak ülni, de nem engedjük. Tele vannak pénzzel, szerintem ezek közül egy se menekült.
Takács Gabriella (Fotó: Gergely József)
EZERNÉL TÖBB MIGRÁNS HORGOSON
Horgoson Tóth Zoltánnal, a helyi közösség tanácselnökével beszélgettünk a helyzetről.
– A közelmúltban a horgosi volt Bácska birtokon összeszedték a migránsok egy nagyobb csoportját, 180 főt szállítottak el, de nem lehet észrevenni a faluban, hogy csökkent volna a számuk. Amennyit elvittek, annyival többen jöttek vissza. Folyamatosan érkeznek délről, a számuk már meghaladja az 1000 főt is, ami fokozott aggodalomra ad okot Horgoson. A bajt még tetézi, hogy azokat az illegális bevándorlókat, akiket Magyarország területén elfognak, azokat mind itt toloncolják vissza Horgosnál a régi tranzitzóna kapuján keresztül. Két héttel ezelőtt például 610 migránst toloncoltak vissza. Sokan feltorlódtak Horgos közelében, sok a kártétel a mezőgazdaságban, a gyümölcsösökben. Amikor visszatoloncolják az illegális határátlépőket, az első dolguk, hogy élelem és víz után néznek, megpróbálják feltölteni a mobiltelefonjaikat. A földek öntözésére használt kutakat megrongálják, hogy áramhoz jussanak. Feltörik a hétvégi házakat, megdézsmálják az érő gyümölcsöt, letörik az ágakat – mondta a tanácselnök, hozzátéve, hogy a helyi közösség honlapján több telefonszám is fel van tüntetve, azokat hívhatják a polgárok.
Tíz óra tájban kezdenek gyülekezni a boltok előtt (Fotó: Gergely József)
– Két személy folyamatosan jelen van a faluban, ők az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága belgrádi irodájának két megbízottja, az egyikük magyar, Varga Ottó, ő és a munkatársa járják folyamatosan a falut. Útba igazítják őket az utazási lehetőségekről, a buszközlekedésről, kérik őket, hogy a központban ne csoportosuljanak nagyobb számban, és a boltokba csak egyesével menjenek bevásárolni, mert voltak problémák, lopások. A két megbízott sem tehet sokat, tanácsot adhatnak, de intézkedési joguk nincs. A migránsok származási ország szerint osztották fel egymás között a határ menti erdőt. Egy részük a Szelevényi-erdőben és a kishorgosi birtokon tanyázik, ott szíriaiak vannak. Az autópályán túl van öt-hat tanya, ott pakisztáni, afganisztáni migránsok húzták meg magukat. A kishatár, a régi Horgos–Röszke határátkelő elhagyott épületeiben és környékén sátoroznak az észak-afrikaiak – mondta Tóth Zoltán, és így folytatta:
– A rendőrség folyamatosan járőrözik Horgos területén, intézkednek, ha valami rendbontás, garázdaság történik. Sajnos mi itt Horgoson is több alkalommal hallunk fegyverropogást. A rendőrségi jelentések alapján is elég sok lőfegyvert találtak a migránsoknál. Ezenkívül a faluban és környékén rengeteg szemetet hagynak maguk után, szinte minden másnap takarítani kell. A kommunális vállalat dolgozói és a közmunkások végzik ezt a munkát – mondta a faluelnök.
