A magyarkanizsai származású fiatal férfi nevével már több online felületen, de lapunk hasábjain is találkozhatunk. Ő egyike azon földijeinknek, aki bár megtehetné tudása révén, hogy külföldön is nagy karriert fusson be, mégis a közvetlen környezetünkben tevékenykedik. Katona Gábor kozmetológus, gyógyszerész, elhivatott képviselője a természetes készítményeknek és a személyre szabott bőrápolásnak; amikor a hozzá forduló ügyfél valóban a törődést és a szakértelmet érezheti és élvezheti úgy, hogy közben a lehető legjobbat adja magának, illetve a bőrének. Egészen más az, amikor a drogéria polcáról kezünkbe veszünk egy tucat árut. Az talán olyan, mint általános horoszkópot olvasni. Bizonyos részei lehet, hogy bejönnek, de az is lehet, hogy nem… Ezt kiküszöbölendő, ha van rá lehetőség, miért ne fordulnánk profihoz? Ráadásul, ha ez a profi itt van a közvetlen közelünkben, akkor meg főleg. Katona Gáborral, a jelenleg Újvidéken élő, de magyarkanizsai gyökerekkel rendelkező szakemberrel beszélgettünk.
– Mi ösztönzött, hogy ezt a hivatást válaszd?
– Már gyermekként is nagyon izgalmasnak tartottam a biológia és a kémia varázslatos világát. Később, felsős koromban viszont megismerkedhettem a színpaddal és a színészettel, ami, valljuk be őszintén, szerelem volt első látásra. Egészen a gimnázium végéig színész szerettem volna lenni, amikor egy fontos válaszút elé kerültem, mely már magában hordozta a megoldást is. Tudtam, hogy színészként nem foglalkozhatok amatőr módon az egészségüggyel, egészségügyi dolgozóként viszont nem muszáj teljesen elhatárolódnom a színpadtól. No, így iratkoztam be a gyógyszerészeti egyetemre.
– Milyen tanulmányokat kellett folytatni, és hogyan képezted aztán magad?
– Az is kérdés volt számomra, hogy a három fő egészségügyi szakirány közül melyiket válasszam. Végül a gyógyszerészet mellett tettem le a voksom, hiszen engem mindig sokkal inkább az nyűgözött le, hogy egy tabletta vagy egy kapszula miként hathat a szerveinkre, mint hogy kiderítsem a betegség okát. Ehhez viszont öt év kemény tanulásra volt szükség az újvidéki gyógyszerészeti egyetemen. A képzés után elvégeztem egy szakosítási programot is kozmetológiából, most pedig az egyetem gyógyszer-technológiai tanszékének doktorandusza, tanársegéde vagyok.
– Mit tartasz elsődlegesnek a bőrápolásban?
– A tudatosságot és a bizonyítékokon alapuló kezelési módszereket. Leendő tudósként nagyon fontos számomra, hogy be legyen bizonyítva egy hatóanyagról, hogy valójában hatást gyakorol a bőrre, és nem csak egy újonnan felkapott szerről van szó.
– Saját márkaneved alatt milyen termékeket kínálsz?
– A Gabotékát inkább szolgáltatásnak nevezném, melynek elsődleges célja az edukáció és a tanácsadás bőrápolási konzultációk keretében. Természetesen foglalkozom különböző bőrápolási termékek előállításával is, főleg egyéni megkeresések alapján. Ezekre a termékekre a magas hatóanyag-tartalom, a professzionalizmus és az illatmentesség a jellemző.
– Hogyan lehet ezekhez hozzájutni?
– Mint említettem, egyéni megkeresés után készítem el ezeket a termékeket, kis szériaszámban. Leggyakrabban használt platformjaim a különböző social media felületek.
– Van lehetőség konzultációra? Egyáltalán fontos-e, hogy szemtől szembe kerülj a vásárlóval?
– Az epidemiológiai helyzetre való tekintettel sokszor vállalok online konzultációkat is, és immáron elmondhatom, hogy nagy sikerrel. Videócset formájában és a konzultációt megelőző adatbegyűjtéssel akadályok nélkül tudok bőrápolási rutint és tanácsadást nyújtani az engem megkereső embereknek.
– Tavasszal, és egyébként is mire figyeljünk e téren?
– A napsugarak egyre erősebben tűznek ránk, ezért mindenképp szeretném hangsúlyozni a megfelelő fényvédelmet. Szinte az összes bőrt érintő probléma kapcsolatba hozható a káros UV-sugarakkal, nem beszélve a bőr öregedéséről, melynek jeleiért 60-80%-ban a napsugárzás tehető felelőssé.
– Újvidéki vagy kanizsai vagy? Mit jelent számodra Magyarkanizsa?
– Tősgyökeres kanizsai vagyok, bár egyetemi tanulmányaim, majd a jelenlegi munkám miatt Újvidékhez vagyok kötve. Sajnos ritkán tudok hazajárni, de minden egyes alkalommal, amikor otthon vagyok, nagy nosztalgiával járom a csend városának utcáit, és remélem, hogy a házfalak is büszkeséggel tekintenek vissza rám.
