Magyarkanizsán szépen épül a Vajdasági Birkózóakadémia, s a kivitelezők egy újabb mérföldkőhöz érkeztek, hiszen a tetőszerkezet első elemei már fent vannak, így – ha az idő továbbra is ilyen kegyes lesz – bőven teljesülni fog az ütemterv, vagyis az, hogy az idén már a belső installációs munkálatokat is el lehet kezdeni, mert Fehér Andrea mérnök szerint az egész épület be lesz fedve.
Mindezt örömmel nyugtázták a Vajdaság nyolc településéről érkezett birkózóedzők, szakmunkások és bírók, akik Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, Süle Lászlóval, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) kurátorával, Željko Trajkovićtyal, a Szerb Birkózó-szövetség elnökével és házigazdaként Fejsztámer Róberttel, Magyarkanizsa polgármesterével, valamint Bálint Zoltánnal, a magyarkanizsai akadémia ügyvezetőjével együtt előbb megtekintették az építkezést, majd a Tisza partján eszmét cseréltek azon az első szélesebb körű megbeszélésen, amely az akadémia működésére vonatkozott.
Bálint Zoltán köszöntőszavai után Süle László vette át a szót, aki nagyon elégedett az építkezés ütemével, s arról a széles körű összefogásról beszélt, amely a VMSZ hathatós közreműködésével a vajdasági magyarok és a magyar kormány között jött létre. A kurátor megköszönte a magyarkanizsai önkormányzat és Željko Trajković segítségét is, és elmondta, mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök a sport nagy barátja és támogatója, Magyarországon sorban épülnek a sportakadémiák. Süle ezután néhány szót szólt a KIMBA-ról is: „A nemzeti birkózóakadémiánk és az ide irányult segítség egyik jelmondata az is lehet, hogy egy szőnyeg, egy nyelv. Budapesten két típusú képzés van: a bennlakásos, a főváros és környéke versenyzői számára pedig a bejárós. Úgy tartjuk, hogy nagyon fontos a központosított tehetségképzés, mert a legjobb feltételeket és szakembereket biztosítja. Azt gondoljuk, hogy az akadémiánk programja nagyban befolyásolhatja majd a következő évek sikereit” – hangsúlyozta a sportvezető, aki azt is megemlítette, a kanizsai akadémia kapcsán is nagyok az elvárások, de bízik a sikerben, mert Bálint igazi motorként mozgatja az ügyet.
Pásztor István a kezdetek kezdetétől idézte fel emlékeit:
Az asztalfőnél: Željko Trajković, Bálint Zoltán, Süle László, Pásztor István és Fejsztámer Róbert
-Öt-hat évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a két bolond, Bálint és Pásztor álmokról beszélget, de lassan, lépésenként mégis megvalósult az álom. Azért csináljuk mindezt, hogy a következő években bajnokok kerüljenek ki az akadémiáról. Ebben a tervben a kluboknak is nagy szerepük van, mert tömegesítésre van szükség a sportágban, s ha azt akarjuk, hogy a legtehetségesebbek itt nevelkedjenek, legalább hét–tíz egyesületnek be kell kapcsolódnia a munkába. A mai találkozás célja az, hogy január 1-jétől elkezdődjön a piramis működése, tudni kell, ki találja meg a tehetségeket, és ki irányítja ide őket. Mindez szervezés és szeretet, valamint pénz kérdése. A cél egy: térségünkben újra kell éleszteni a birkózást!”
Trajković is optimista a jövővel kapcsolatban:
-Térségünkben még nem látott ilyen fejlődést a birkózás. Az viszont, hogy a szerb és a magyar birkózótársadalom ilyen jó viszonyt ápol, jórészt Bálint érdeme. Végigjártam a világ nagy birkózóközpontjait, sok mindent megtapasztaltam, s ennek alapján úgy látom, mi is jó felé tartunk. A tervet kidolgoztuk, de óriási feladat hárul az edzőkre és a sportmunkásokra.”
Fejsztámer Róbert az akadémiáról gondolkodva így nyilatkozott:
-Nagyon fontos, hogy nemcsak a fizikai építkezés kezdődött meg, hanem a szellemi is. Az akadémia jelentős infrastruktúra, de egyben lehetőség is Magyarkanizsa számára. Számunkra az is kiemelkedően fontos, hogy minél több fiatalt helyben tartsunk, s ebben az akadémiának is lesz szerepe.
Bálint vázlatosan ismertette az elképzeléseket, kiemelve azt, hogy rengeteg tehetséget látni a szőnyegeken, de a feltételek hiánya miatt nagyon sok sportoló elveszik a birkózás számára.
A tanácskozás résztvevői
-A legmagasabb szinten elért kiváló eredmények nem feltétlenül jelentik azt, hogy a fiatalokkal is megfelelően foglalkozunk. Jó edzőink, jó iskolánk van, de mindezt ötvözni kell más műhelyek tudásával. Úgy tartjuk, ez az akadémiai rendszer lehet az, amely révén még jobb birkózókat, társadalmilag is hasznos embereket nevelhetünk. Mint ahogy azt Süle úr is említette, egy nyelvet beszélünk, s ezzel a lehetőséggel élni kell. Az új rendszer új távlatokat nyit – hangsúlyozta az ügyvezető, aki szerint nagyon fontos lenne az akadémiát bekapcsolni a Birkózó-világszövetség (UWW) munkájába.
A jelenlévők közül két egykori zentai bajnoktárs, Kopasz Károly és Szabó Palóc Nándor is szót kért. Mindketten üdvözlik az akadémia létrejöttét, de figyelmeztettek arra, hogy nagy az űr a mostani felnőtt válogatottak után, s mindenkire nagy munka vár a tömegesítés kapcsán. A nagybecskereki Đorđe Miolski arra emlékeztetett, hogy a vajdaságiak genetikailag pont ebben a sportágban sikeresek, ezért is jó projektum az akadémia. Kiemelte viszont, hogy a számítógép világában nagyon nehéz a gyerekeket a sport felé irányítani, de a tradíciót nem lehet egyik napról a másikra elveszíteni, ezért ápolni kell a baráti kapocslatokat.
A megbeszélés végszavát Pásztor adta meg frappánsan:
-Nem kis dolog, hogy Magyarkanizsára hárommillió euró érkezett. De melyik sportba fektetnénk be először, ha nem a birkózásba?! Ha viszont valaki azt gondolja, hogy mindez csak a támogatásról szól, nagyon téved: ez arról szól, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre! Rendszert kell építenünk, s ezért ebben a projektumban a sikertelenség, a kudarc egyszerűen nem lehet opció!
