Nagybecskerek utcáin évek óta nem látni kéményseprőt. A helybeli Dimničar Rt. sikertelen privatizálása után ugyanis ez a szolgáltatás a szürke zónába került. Ráadásul ma a városban nehéz találni ilyen szakképesítéssel rendelkező személyt, akinek ráadásul engedélye is van a kéményseprői munka végzésére. A helyzet hasonló a többi közép-bánáti községben is.
A nagybecskereki Dimničar Rt.-t 2007 őszén privatizálták. De csakhamar kiderült, hogy a vállalatban alig van néhány szakképzett kéményseprő. A közvélemény akkor hördült fel igazán, amikor – önkormányzati hátszéllel – mindenkivel fizettetni akarták a kéményseprést, azokkal is, akiknek kéménye sincs. Aki pedig nem akart fizetni, az bírósági felszólítást kapott. A polgárok tiltakozása után visszavonták a rendeletet, azzal a megindokolással, hogy „a kéményseprés ezentúl önkéntes lesz és piaci viszonyokon alapul”. Később megsemmisítették az rt. magánosítását, és megszűnt létezni a vállalat, amely – több mint három évtizeden keresztül – végezte ezt a szolgáltatást a Béga menti városban és a környező falvakban.
Azóta is aktuális a kérdés, hogy ki végezze a kéményseprést a városban, amelynek 43 ezer háztartása van. Közben egyre többen tértek vissza a hagyományos fűtési formához. Nagybecskereken évente 30–40 tűzeset van az elhanyagolt kémények miatt. Szerencse, hogy nem növekedett a tragikus mérgezések száma. Kemény tél esetén az elhanyagolt kémények azonban komoly gondot okozhatnak. Ezért a napokban a körzeti elöljáróságon tárgyaltak a belgrádi Dimničar közvállalat illetékeseivel. Milan Mihailović, a vállalat kommunális részlegének igazgatója szerint olyan feltételeket kínálnak, amelyekkel elégedettek lesznek a háztartások, valamint az önkormányzat is. A részleteket hamarosan megtárgyalják a közép-bánáti kommunális közvállalatok igazgatóival.
