A bánáti Lukácsfalva a Császár-tó természetvédelmi rezervátum területén helyezkedik el. Mondhatni, ideális hely organikus termelésre. Vegyszermentes termeléssel mégis kevesen foglalkoznak. A több munkával megtermelt zöldségféle ugyanis drágább, a vevő pedig az olcsó árut keresi. Ráadásul napszámost is nehéz találni.
Lukácsfalvát a kertészeiről ismerik. Bár a kétszázötven lelket számoló faluban ma már csak néhány család él kizárólag konyhakerti növények termesztéséből. Balanyi Sándor családjával másfél évtizeddel ezelőtt vágott bele az organikus termelésbe. Mindmáig kitartott, annak ellenére is, hogy az effajta termelés több munkával jár. A kitermelt kertészárut hét közben az újvidéki és a belgrádi nagyáruházaknak csomagolják, szombatonként pedig a belgrádi piacra is eljut a lukácsfalvi zöldségféle.
Sokan nem tudják, hogy a vegyszermentes termékeket jóval szigorúbban ellenőrzik, mint a konvencionális módon előállítottakat.
– Érvényes tanúsítvánnyal kell rendelkeznünk, amelyik tartalmazza azt a mennyiséget, hogy miből mennyit termesztünk. Ez azt jelenti, hogy nem lehet korlátlan mennyiséget kivinni a piacra. Ha én két és fél hektár területen gazdálkodok, ez azt jelenti, hogy – beosztva 10-15 terményre – ki lehet nagyon szépen számolni azt, hogy mennyit lehet azon termelni – mondta Balanyi Sándor.
A 2,5 hektárnyi területből 1300 négyzetméter fóliasátorral van lefedve. Mintegy 15-18 növényi kultúrát termesztenek, így egész évben van kertészáru a kínálatukból.
– December 31-én nekünk már tiszta képünk van a forgalomról, a bevételről, és hogy melyik terméket hogyan sikerült értékesíteni. A krumpli, hagymafélék, tökfélék, a paradicsom, valamint a leveles zöldségek vannak első helyen. Ami pedig a terveket illeti, elmondhatom, hogy az első 11, amelyik a „csapatban játszik”, mindenféleképpen megmarad. A többi, a tartalék növényi kultúrák az időjárástól és az időnktől függően kerülnek a termelésbe, de túlságosan nem bővítünk, az biztos. Mindig két-három termékkel kísérletezünk, de marad az, ami biztos – mondta a biotermelő.
Balanyiék kertészetében most a fagyálló növények gondozása van folyamatban. Az őszi fokhagyma már szépen zöldell. Elkezdték ültetni a tavaszi fokhagymát is, ami egyébként eddig februárban került földbe. Az időjárás is kedvez a hagymaféléknek, de időnként már gazolni is kell januárban.
Az organikus termékek fontosságáról sokat hallani, de továbbra is kis területen folyik biotermelél Szerbiában. Mintegy háromszáz kertész termel vegyszermentesen, 15 ezer hektárnyi földterületen. Ez a megművelhető földterületnek alig a 0,4 százaléka. Az európai átlag 5-6 százalék. Elsősorban szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, kisebb mértékben gyümölcstermesztés és -feldolgozás. A feldolgozott termények jelentős részét az EU országaiba exportálják.
Nyitókép: Zöldell a hagyma, de már gazolni is kell (Kecskés István felvétele)
