Több mint 130 citerás lépett fel szombaton a Muzslyán megtartott 18. Szilasi Napon. Nemcsak a fellépők száma, hanem a produkciók minősége is méltó volt egy nagykorúságát ünneplő rendezvényhez. A citerások Szilasi Mihályra, a vajdasági citerázás egyik úttörőjére emlékeztek, és a citeramuzsikát népszerűsítették.
Megtelt a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület színházterme és színpada is. A találkozó hangulata újra megmutatta, hogy a vajdasági citeramuzsika él.
– Elmondhatom azt, hogy a meghívott 24-25 együttes, illetve szólista, szinte mind megjelent. Azt is elmondhatom, hogy Vajdaság minden részéből képviselve voltak a citerások, illetve citeraszólisták – mondta Dobó József, a rendezvény szervezője.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a politikusok és a citerások, zenészek, népművészet-kedvelők feladata ugyanaz. Mindkettő a hagyományőrzés, az önbecsülés, önazonosság megőrzésén dolgozik.
– Meg kell őrizni minden intézményünket. A racionalizáció ellenére az intézményeknek fönn kell maradniuk, meg kell maradniuk. És elég komolyan kell dolgozni azon, hogy a minőség, tehát az értékteremtés és az értékmegőrzés is megmaradjon. Mert sajnos tudjuk, hogy sok olyan művelődési intézmény van, ahol pontosan az észszerűsítés miatt már oda jutottunk, hogy alig van munkás és, hogy ez mind a minőség rovására megy – mondta Kovács Elvira.
A rendezvényt mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a Kárpát-medence egyik leghatásosabb, legjelentősebb népzenei megnyilatkozása a citera.
– Megfigyelhetjük, hogy ennyi föllépővel, ennyire sokoldalú arculatával a citeraszó, a citeramuzsika a népdallal együtt, ahogyan megszólal, a párját ritkítja. Egyedi, sajátos és a miénk. Annyira a miénk, hogy maguk a citerák és maguk a dallamok is bekerülnek a helyi értéktárba. És ez az az érték, amely az irodalomba is belopta magát, akár Fehér Ferenc, akár Gion Nándor által – mondta az MNT elnöke.
A járvány okozta helyzet miatt a tavalyi Szilasi Napot – a megszokott február vége helyett – szeptemberben tartották meg. Így rövid idő alatt kétszer is találkoztak a citerások.
– Tényleg örülök. Legegyszerűbben így tudom megfogalmazni, hogy ilyen sokan vagyunk itt, akik bemutatkoztunk. Vannak az új nemzedékből is, negyedikesek, ötödikesek, fiatalok, egészen az idősekig. Csoportokat, szólistákat, kettősöket láthattunk. Többek között a furulya is megjelent, és egy tambura is volt. Szóval nagyon változatos volt a program. Mintegy két és fél órát tartott a műsor. Szinte „kis Durindónak” is fölért volna – nyilatkozott Micsik Béla citeraoktató.
Borsi Ferenc citeraművész a találkozó rendszeres fellépője. Ezúttal népzene-történeti érdekességekről szólt.
– Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójára, ugyanakkor Arany János halálának 140. évfordulójára emlékezünk. 125 évvel ezelőtt Kodály Zoltán készítette az első citerafelvételeket, Nagyszalontán Bagosi Lajostól. Úgy terveztem, hogy Bagosi Lajos felvételeiből állítok össze egy kis csokrot – mondta a citeraművész, az Óbudai Népzenei Iskola tanára.
Szilasi Mihály egyedi játékával, az úgynevezett sánta-ütéssel lett közismert. A sajátságos játékstílus követője a muzslyai Lele József.
