Fermi-paradoxonról, illetve a földön kívüli élet kutatásáról tartott előadást szerdán este a nagybecskereki színházban Kiss L. László csillagász, akadémikus. A magyar kultúra napja alkalmából a rendezvényt a helybeli Petőfi Magyar Művelődési Egyesület és a Szathmáry Karolina leánykollégium szervezte. Az eseményen jelen volt Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is.
Az immár hagyományosan közös szervezésű rendezvény témája ezúttal a tudomány volt.
– Minden évben igyekszünk megünnepelni a magyar kultúra napját. Ezt nagyon fontosnak tartjuk a lányok nevelésében. És ha már egyszer készülünk erre, akkor úgy gondoljuk, hogy ezeket a programjainkat kinyitjuk a nagyobb közönség felé. Az elmúlt években a művészet, képzőművészet egyes témáit jártuk körbe, az idén pedig a tudomány felé fordultunk. Ennek egyik örvendetes apropója volt, hogy az ősszel két magyar honfitársunk is megkapta a Nobel-díjat. De azt is tudjuk, hogy Nagybecskereken szintén jelentős természettudományos élet folyt – hallottuk Koncz Julianna nővértől, a leánykollégium nevelőtanárától.
Az est egyúttal alkalom volt arra, hogy megemlékezzenek a magyar csillagászat egy helyi úttörőjéről is.
– Németh Ferenc kutatásának köszönhetően Nagybecskerek a magyar csillagászati tudomány térképén nem egy fekete folt: Szathmáry Ákos a XIX. század nyolcvanas–kilencvenes éveiben a nagybecskereki Piarista Gimnázium tanára és a magyar csillagászat egyik úttörője volt, Nagybecskereknek csillagászati könyve is megjelent – mondta Jenovay Lajos, a becskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület elnöke.
Kiss L. László vajdasági születésű, Széchenyi-díjas, Prima Primissima díjas kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja izgalmas előadásában a földön kívüli élet lehetőségeit taglalta a csillagász szemével.
– Ez a nagyon izgalmas téma a science fiction, a tudományos fantasztikum határterületén már a tudomány felé eső oldalon van. Húsz évvel ezelőtt még abszolút a tudománytól elfelé eső oldalra mondtam volna. De a csillagászat élvonalába tartozó kutatások az elmúlt 15–20 évben ténylegesen olyan közelségbe hozták a földön kívüli élet valódi, értelmes kutatásának esélyeit, hogy azt mondanám, a következő 15–20 évben már lesznek olyan állítások, melyek szerint létezik valamiféle egyszerű, de mégis csak tőlünk független életforma – nyilatkozta Kiss L. László.
A kollégisták és az Emmanuel kamarakórus tagjai a témához kötődő szavalatokkal, dalokkal tették színesebbé a több mint kétórás estet, amely interaktív játékkal ért véget.
Nyitókép: Kiss L. László csillagász a földön kívüli életről tartott előadást (Fotó: Kecskés István)
