Közösségalkotó élmény

Szombaton este zsúfolásig megtelt a magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület színházterme, ahol és amikor is egy fergeteges műsor keretében emlékeztek meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt újraszervezték a néptáncoktatást az egyesületben.

A Tulipán és a Százszorszép néptánccsoport is akkor indult el. Az idő múlásával a fiatalok felnőttek és néhányan abbahagyták a táncot a tanulmányaik, az ebből fakadó kötelezettségeik, illetve az elköltözés miatt. Amikor hivatalossá vált, hogy 2023-ban Magyarcsernyén rendezik meg a Gyöngyösborétát és a Durindót, a fiatalokban és az egyesület vezetőségében is megfogalmazódott az az akarat, hogy egyesítsék a két tánccsoportot. A szombati rendezvény előtt velük, a néptáncosokkal beszélgettünk érzéseikről, emlékeikről.

Tóth Tímea azok közé tartozik, aki 10 éve táncol. Számára a legemlékezetesebb fellépés a tavalyi Magyarcsernyén megrendezett Gyöngyösborkréta volt, mert – véleménye szerint – nem mindenki mondhatja el magáról, hogy házigazdaként is részt vehet egy ilyen rendezvényen.

– Nagyon örülök annak, hogy a mi csapatunk még ennyi idő után is együtt lehet, és hogy nagyon sok szép helyen kirándulhattunk. Nekem a néptánc rengeteg ismerőst hozott az életembe, és rengeteg barátommal itt, a próbák során tudtam jobban elmélyíteni a kapcsolatom.

Nagy Anita szintén tíz éve tagja az egyesületnek.

– Amit a néptáncban megszerettem, az a népdalok éneklése volt, mert ezáltal számos tájegységet megismerhettem. Magyarország számos területére eljutottunk, táborokban vettünk részt, ahol rengeteg barátra tettünk szert, új élményekkel gazdagodtunk, rengeteg falunapon jártunk, és tapasztalatokat szerezhettünk a néptáncból és népdaléneklésből.

Tóth Norbert, Juhász Attila és Hódi Áron is tíz éve táncol.

– Számomra a legemlékezetesebb fellépés a tavalyi Gyöngyösbokrétás bemutatkozásunk volt. Azért szeretek táncolni, mert ez is egyfajta sport, illetve jó hangulat uralkodik a színpadon és a nézőtéren is, amikor táncolunk – mondta Tóth Norbert.

– A magyarcsernyei Gyöngyösbokréta számomra különleges volt, mivel a saját falunkban mutatkozhattunk be. Nagyon örülök, hogy annak idején én is elkezdtem táncolni. Ennek a csapatnak a néptánc egy közös pontja, amely mindig össze tud hozni bennünket – mesélte Juhász Attila.

– Számomra minden fellépés, kirándulás egyformán emlékezetes maradt. Szívesen emlékszem vissza egy, a Kátai-tanyára történő kirándulásra. Jó a társaság, egyedül azt sajnálom, hogy kevesen maradtunk, de mi, akik itt vagyunk, kitartunk – tette hozzá Hódi Áron.

Hódi Ákos már több mint tíz éve gazdagítja az egyesület munkáját.

– Egészen kicsi koromban kezdtem itt táncolni. Mindig is az volt a legjobb az egészben, hogy rengeteget utaztunk, és sok-sok táncossal meg tudtunk ismerkedni, úgyhogy ez egy közösségalkotó élmény a számunkra. A legemlékezetesebb fellépés egyértelműen a magyarcsernyei Gyöngyösbokrétán volt. Az egész nap egy óriási élmény volt, és az a tánc, amivel színpadra léptünk, az volt talán az egyik legjobb koreográfiánk – közölte Hódi Ákos.

Oláh Anita életének már tizenöt éve része a néptánc, akárcsak az éneklés.

– Nagyon sokféle táncot megtanultunk már, rengeteg fellépésen vettünk részt. A legemlékezetesebb számomra a 2015-ös csantavéri Gyöngyösbokréta volt, a csoportunk ezen a Gyöngyösbokrétán lépett fel először. Akkor sokkal többen voltunk, több pár táncolt, ezért az egész színpadot betöltöttük. Ez számos érzést váltott ki belőlem akkor is, és most is, amikor az eszembe jut az a néhány perc – mesélte Oláh Anita.

A rendezvény keretében bemutatkozott a magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület valamennyi szakosztálya, illetve az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör műkedvelői.