A juhászok számára az év eleje mindig a legszebb időszak. Ilyenkor látják egész évi munkájuk eredményét. Ellenek a juhok, gyarapodik a törzsállomány. A most született bárányok pedig húsvétra vágnivalóra nőnek. A húsvéti bárány fogyasztásának hagyománya megmaradt Bánátban is.
Palatinusék juhállománya a muzslyai réten ötven báránnyal gyarapodott az elmúlt két hónap alatt, de hamarosan kezdődik az ellések második hulláma is. A család négy évvel ezelőtt a Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönhetően mintegy ötven Württemberg fajta anyaállattal kezdte. Palatinusék a lehető legjobban igyekeznek kihasználni a gyenge minőségű muzslyai földeket: kaszálóra, herét vetnek, silózásra való kukoricát. Van egy kis búza is, hogy legyen szalma. A juhok vagy a legelőn vannak, vagy a hodályban.
– Jelenleg 220 anyajószágunk van és 150-180 bárányt várunk. Szeretnénk növelni a törzsállományt, de az olyan, mint a kétélű kard. Szép a bővítés, a gyarapítás, de a takarmánynak is megvan az ára. Ha mindent papírra vetünk, akkor kiderül, hogy nem érdemes a drága kukoricát föletetni az állatokkal, sokkal érdemesebb eladni, és akkor kevesebb a gondunk is. Úgy gondolom, hogy az idén a szaporítást elhalasztjuk, maradunk ezen a számon és meglátjuk, hogy milyen árak lesznek a jövőben. Lesz-e biztos és megfelelő ár, lesz-e biztos átvétel, egy jó fölvásárló. A legnagyobb gond, hogy nincs megszervezve az átvétel. Nincs biztos vágóhíd, amely szavatolja, hogy a bárányt átveszi és megfelelő áron ki is fizeti. Évek óta azok akik átveszik, a felvásárlók többet keresnek, mint a termelők. Ez a legnagyobb gond – mondta Palatinus Ervin gazdálkodó.
(Kecskés István felvétele)
Tavaly ilyenkor 220 dinárt fizettek az átvevők a bárány kilogrammjáért, élősúlyban. Most már ennek csaknem a kétszeresét kínálják.
– Mindemellett nem bántuk meg, hogy belementünk a juhtenyésztésbe. Az elmúlt években, elég problematikus volt eladni egy 30-35 kilogrammos bárányt. Az ára az ősszel még inkább lecsökkent: 220 dinárt kínáltak a bárány kilogrammjáért. Most emelkedett az ára, úgy látszik azonban, hogy a novemberi, decemberi ellések nem voltak százszázalékosak. Nálam is olyan 35 százalékban ellettek le a birkák. Jó lenne, hogyha lenne bárány, mert 350-400 dinárt is lehet kapni élősúlyáért – mondta a gazdálkodó.
A muzslyai réten negyedik, ötödik osztályú a földek többsége. Inkább legeltetésre jó, mintsem mezőgazdasági termelésre, az utóbbi években azonban az állattartás is bizonytalan vállalkozás lett.
– A 10-15 évvel ezelőtti, százvalahány termelőből tíz-tizenketten maradtunk, akik ebből az ágazatból akarnak megélni. Jószág, tehát juh is van még a muzslyai réten. Három-négy gazda foglalkozik juhtenyésztéssel. Van két komolyabb tejtermelő is. Mostanában kezdtek Muzslyán szarvasmarhát tartani. Abból is van mintegy 350 darab. Tehát van jószág Muzslyán, csak az a gond, hogy a termelők lassan-lassan lemondtak az állattartásról, mert bizonytalan a termelés, meg a piac –mondta Palatinus Ervin.
Pedig a falu 1890-es megalapításától kezdve sokáig az állattartás volt az itt élők egyik fő foglalkozása. Nem véletlen, hogy a húsvéti bárány fogyasztásának nagy hagyománya volt a bánáti településen.
Napjainkban húsvétkor már nem fogyasztanak minden háztartásban bárányt. Ezt a hagyományos muzslyai Pásztornapon pótolják, amikor is a legtöbben a birkapaprikásért állnak sorba.
