A muzslyai rét termőföldben szegény, csak jószágtartásra alkalmas terület. Első osztályú föld nincs, kizárólag gabonatermesztésből nem lehet megélni. Így sokan állattartással is foglalkoznak. Egyelőre a tehéntartás van túlsúlyban, de az elmúlt három évben megnövekedett a juhtenyésztők száma is. Jórészt a Prosperitati Alapítvány nyújtotta támogatásnak, valamint a Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium által kifizetett segítségnek köszönhetően.
Mintegy száz báránnyal növekedett tavaly november óta Palatinusék juhállománya a muzslyai réten. Ötven anyaállattal kezdték, jelenleg kétszáz Württemberg fajta juhuk van. Korábban teheneket tartottak.
– Akármennyire szerettük is a tejtermelést, rájöttünk, hogy nem kifizetődő. Amellett nem tudtunk megfelelő munkásokat találni a fejéshez, és abbahagytuk. És akkor – úgy gondoltuk – egy könnyebb ágazatba vágtunk bele. Ez pedig a hústermelés, vagyis a juhtenyésztés. Körülbelül három évvel ezelőtt kezdtük, ötven anyajószággal. Mostanra fölszaporodtak az anyajószágok, olyan kétszáz darab van. A negyedik év eleje, hogy vergődünk velük, és most már ebben az évben, gondolom, hogy lesz egy kis haszon is. Mert az ellések jól sikerültek, tehát van kisbárány. No, majd meglátjuk, hogy alakul az áruk, hogy el tudjuk-e adni őket – mesélte Palatinus Ervin gazdálkodó.
A muzslyai gazdák igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a gyenge minőségű földeket kaszálóra, herét vetnek, a silózásra való kukorica is megterem benne. Van egy kis búza is, hogy legyen szalma. A juhok pedig legelőn is vannak, hodályban is.
– Az etetést kombináljuk. A muzslyai réten rosszabb minőségű a legelő, sok a nádas, de mi azért maximálisan kihasználjuk. Évente három-négy hónapot lehet ezeken a rosszabb legelőkön is gazdálkodni, hogy megspóroljuk a takarmányt, hogy minél kifizetőbb legyen a tenyésztés. De abrak nélkül, persze, nem lehet. Muszáj beiktatni az etetésbe jó silót is. Ez megintcsak olcsóbb takarmány, de jó minőségű. Így várhatunk valami eredményt tőlük. Jóllehet a bárányokat, a kis kosokat, amik vágásra kerülnek, két és fél–három hónap után különrekesztjük, és intenzíven kapják az abrakot, hogy minél jobb minőségű legyen a húsuk, hogy minél előbb kikerüljenek az istállóból – magyarázta a jószágtenyésztő.
Három év után már szépen gyarapodik az állomány. Az idei évvel is elégedettek, bár a télen a kóbor kutyák kárt tettek a nyájban. A juhtenyésztésben viszont jelenleg csak a bárányok értékesítése hoz némi hasznot. Ez pedig nem egyszerű munka, mivel nincsenek erre vonatkozó világos szabályok, vagyis nincs megszervezve az átvevés a termelőktől. A muzslyai gazdák szerint míg ez nem rendeződik, az lehetne addig is a megoldás, ha a saját terméküket a gazdák a saját szervezésükben árulhatnák, nem félve a felügyelőségek ellenőrzésétől. Ugyanakkor a bárány kilója 300 dinárról 230 dinárra esett vissza.
A nehézségek ellenére Palatinusék az idén tovább szeretnék gyarapítani a juhállományukat. A hodályban 300 juh számára van hely.
