Szerbiában a vonatkozó törvény hatályba lépése óta mintegy 260 köz- és magánszféra közötti partnerséget szabályozó (PPP) projektjavaslatot nyújtottak be, ezek közül nem valósult meg mindegyik. Az elképzelések megvalósítására összesen mintegy 6 milliárd eurót láttak elő, és többnyire, mintegy 95 százalékát a helyi önkormányzatok kezdeményezték.
Bár a jóváhagyott köz- és magánszféra közötti partnerségi projektek száma emelkedő tendenciát mutat, a PPP-projektek többségét nem értik a polgárok a tervezésben, a végrehajtásban és a felügyeletben való elégtelen szintű részvételük miatt. Ennek eredményeképpen a szerződések megszűnnek, és a polgárok nem jutnak hozzá azokhoz a fontos szolgáltatásokhoz, amelyeket a helyi önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk. Az illetékesek szerint pont emiatt kulcsfontosságú az összes, érintett fél közötti párbeszéd. A polgárokat is bevonó projektek sokkal fenntarthatóbbak és sikeresebbek, mint a nélkülük kitervezettek – mondta Ana Aćimov, az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM) tagja.
– A polgárok és a civil szervezetek részvétele a tervezési és döntéshozatali folyamatban nagy jelentőséggel bír a demokratikus közigazgatás, a társadalmi befogadás és a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az emberi jogok javítása szempontjából. A jó és hatékony közigazgatás, különösen helyi szinten, nem lehetséges, ha nem létezik olyan, felhatalmazott civil társadalom, amely részt vesz minden olyan fontos döntésben, amely kihatással van az életünkre. A köz- és a magánszféra közötti partnerségi projektek számos területet felölelnek, ilyen például az utak építése és karbantartása, a közvilágítás, a temetők és a zöldterületek karbantartása, a kommunális hulladék kezelése és így tovább. Az önkormányzatok a felelősek a közszolgáltatások magas színvonalú biztosításáért, és mivel a költségvetési források gyakran nem elegendőek, szükség van a magántőke bevonására is. A köz- és magánszféra közötti partnerségekről szóló törvény módosításait már 2019-ben bejelentették, de egyelőre nincs információ arról, hogy a módosításokat mikor iktatják be. Emellett a változások várhatóan csak arra a részre vonatkoznak majd, amely érinti a szinkronizációt az Európai Unió közbeszerzési előírásaival, de nem fognak kihatni a köz- és magánszféra közötti párbeszéd és együttműködés javulására. Éppen ezért fontos, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörükön belül olyan közpolitikát fogadjanak el, amely helyi szinten valósítható meg, és hogy törekedjenek a polgárok és az önkormányzat közötti aktív párbeszéd kialakítására – fogalmazott Ana Aćimov, aki azt is elmondta, hogy egy évvel ezelőtt vette kezdetét az Óbecsei Ifjúsági Szervezet és a belgrádi Területi Gazdaságfejlesztési Intézet (InTER) A párbeszéd fontossága a helyi gazdaságfejlesztésben – a PPP példáján elnevezésű, közös projektje, amelyet az Európai Unió is támogat.
– A magánszektor bevonása bizonyos szintű tudást és szakértelmet is ad, ami a közszférában általában hiányzik, különösen bizonyos területeken. Ilyen terület például az energiahatékonyság. Társadalmi szempontból ezeknek a projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok szociális szükségleteit is – mondta Ana Aćimov.
Az óbecsei önkormányzat és az Óbecsei Ifjúsági Szervezet minden évben meghirdeti a Polgárok igénye szerinti költségvetés – a te véleményed is számít! elnevezésű akciót, amelynek az a célja, hogy a polgárok is aktívan részt vegyenek a költségvetés tervezésében. Emellett számos másik köz- és magánszféra közötti partnerségi projekt is megvalósult, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sem a civil szervezetek sem a polgárok nem vettek részt kellő intenzitással. Ana Aćimov elmondta, hogy jelenleg három párbeszédi fórum kialakítása van folyamatban, amelyeken az önkormányzat és a helyi egyesületek képviselői is részt vesznek, és a tervek szerint együtt dolgoznak majd az új köz- és magánszféra közötti partnerségi projektek előkészítésén.
Nyitókép: A projektet érintő képzésen vettek részt a BUM tagjai (Fotó: Óbecsei Ifjúsági Szervezet)
