2024. november 27., szerda

Ezer helyett száz roma települt Péterrévére

Csikós László, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára tegnap az óbecsei önkormányzat és a helyi közösség illetékeseivel beszélgetett a falu lakosságát aggasztó jelenségről
Péterrévén nagyon olcsón lehetett házakat venni (Fotó: Fehér Rózsa)

Péterrévén nagyon olcsón lehetett házakat venni (Fotó: Fehér Rózsa)

Bár sokan ezres nagyságrendű betelepítésről beszélnek Péterrévén, tegnap kiderült: bár teljesen megbízható adatok sajnos egyelőre nincsenek, a valóságban nagyjából százra tehető a koszovói cigányok száma a faluban. Mindez Csikós László, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkárának a látogatása alkalmával derült ki, aki a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének a meghívására érkezett Péterrévére.

Csikós államtitkár több koszovói roma családhoz is ellátogatott (Fotó: Fehér Rózsa)

Csikós államtitkár több koszovói roma családhoz is ellátogatott (Fotó: Fehér Rózsa)

Csikós László először a helyi közösségben folytatott megbeszélést Kinka Erzsébet óbecsei alpolgármesterrel, Szilágyi Edit községi képviselő-testületi alelnökkel, Pece Magdolna helyi közösségi titkárral, dr. Ricz Györggyel, az óbecsei a Gerontológiai Intézet igazgatójával, valamint Kemény Annával, az óbecsei Szociális Központ munkatársával.

Ricz György szerint a betelepülő romák miatt lélektanilag összetett helyzet alakult ki a faluban, mivel a lakosság az őshonos romák által elkövetett bűntények miatt nagyfokú bizalmatlansággal fogadja az újonnan érkezőket. Kinka Erzsébet elmondta: tudomása szerint a betelepülők szervezetten, egy az Európai Unió által megbízott ügynökség közreműködésével érkeztek a 6350 lakosú faluba, ahol nagyjából 1900-ra tehető a roma lakosság száma. Kemény Anna tájékoztatása szerint az utóbbi két évben legfeljebb 15 – zömmel sokgyerekes – család jött Belgrádból Péterrévére, de Bácsföldváron is letelepedett 7-8 koszovói roma család.

Az államtitkár és kísérete több koszovói családhoz is ellátogatott, ahol elbeszélgetett a családtagokkal.

– Ezeknek az embereknek egy része az 1999-es bombázásokat követő kumanovói egyezmény után hagyta el a hadsereggel és a rendőrséggel Koszovót, és főleg Nišbe, Belgrádba, Újvidékre és Szabadkára költöztek. A Péterrévére kerülők Belgrádból érkeztek, de időközben – szerb útlevéllel – megjárták valamelyik nyugat-európai országot, ahonnan néhány hónapon belül visszatoloncolták őket a surčini reptérre. Saját megtakarításukból és nyugati támogatással végül itt vettek házakat. Ez a roma lakosság más, mint az őshonos: pravoszláv vagy muszlim vallásúak, szoros családi kötelékeket ápolnak, nem követnek el bűncselekményeket, gondozzák a kertjüket, házukat – mondta el az államtitkár a családlátogatásokat követően.

Csikós László a péterrévei Samu Mihály Általános Iskolába is ellátogatott, ahol Beretka Ferenc igazgatóval a betelepített családok gyermekeinek integrációs esélyeiről beszélgettek. Itt az is elhangzott: a betelepült roma gyerekekkel nincsenek magaviseleti problémák, ők sokkal alkalmazkodóbbak, mint az őshonos romák, a legnagyobb gondot esetükben a nyelvtudás hiánya jelenti. Az igazgató beszámolt arról is, hogy az idei évben áttörés történt a roma beiskolázás terén, a diákok egyötödét teszik már ki roma gyerekek, közülük 33-an Bujanovacról, Preševóból vagy Belgrádból érkeztek. Mivel szerb tagozatra iratkoznak, némely osztályokban a diákok felét ők teszik ki. Szerbül viszont nehéz velük szót érteni.

A látogatás során az államtitkár azt ígérte: a szerb hatóságok a jövőben azon lesznek, hogy központi irányítással hasonló betelepítésekre ezentúl ne csak bácskai magyar településeken kerüljön sor, hiszen Szerbia más vidékein is lehet olcsón házat vásárolni. Csikós László szerint ugyanakkor az önkormányzat és az illetékes intézmények részéről is több és alaposabb munka kell a helyzet megoldásához, hiszen pontos adatok, rendszeres ellenőrzés, megfelelő szakemberek és hathatós intézkedések nélkül nem lehet elmozdulni a holtpontról.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás