Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola diáklapja 1958-ban jelent meg először, akkor még Kistörténész néven. Az 1960 óta Figyelő néven futó, négynyelvű újság negyedévente jelenik meg, és az iskola tanulóinak legkiemelkedőbb alkotásai rendszeresen helyet kapnak benne. Az iskolaújság 200. számának megjelenése alkalmából ünnepi műsort tartottak szerdán késő délután az intézmény nemrég felújított művészkuckójában.
Lázár Enikő az iskola hetedik osztályos tanulója. Ötödik osztályos korától a lap egyik főszerkesztője.
– Négyen-öten szerkesztjük az újságot, nem én vagyok az egyedüli. Jó a csapatmunka. A diáklapba bárki küldhet munkát a tanulók közül, de mi választjuk ki a legjobbakat. Fogalmazásokat is szoktam írni, lefotózom a diákok rajzait, amelyek a lapba kerülnek, de rejtvényeket és vicceket is keresgetük, amik aztán helyet kaptak a Figyelőben – mondta Enikő.
A diákújság szerkesztői ismertették a lap történetét (Kancsár Izabella felvétele)
Bárány Petra is hetedikes, az új tanév kezdetén csatlakozott a Figyelő csapatához.
– Az újságnak köszönhetően jobban megismerhetem az iskolát, a tanulókat, de a rejtvényekből is lehet tanulni. Hosszú folyamat, mire egy-egy újság a nyomdába kerül, többször összeülünk megbeszélni a dolgokat, begépeljük a fogalmazásokat, lefényképezzük a rajzokat, a magyartanár úr is sokat segít nekünk – közölte Petra.
Szabó Vivien most hetedikes, ő is az új tanév kezdete óta segíti az iskolaújság munkáját.
– Ez az újság sok új élményt adott nekem. Sokat írok, rajzolok én is, de szerkesztem is a lapot. Sok munka érkezik a többi tanulótól, sajnos nem fér be minden, de igyekszünk, hogy előbb-utóbb minden diák alkotása megjelenjen az újságban – mondta Vivien.
Szűcs Budai Engelbert, az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola magyartanára szerint nagy öröm egy gyermek számára, amikor a saját munkáját nyomtatott formában is kezébe veheti.
– Iskolaújságunkat Simonyi Mária tanárnő indította útjára még 1958-ban. Azóta lassan 65 éve, hogy a lap fennáll és működik. Az első két évben Kistörténész volt a neve, aztán átnevezték Figyelőre, és 1960 óta ezt a nevet viseli. Az utóbbi időben periodikusan, negyedévente jelenik meg. Azelőtt volt, hogy havonta is volt újság, viszont most sokkal több az oldalszám. Van, amikor harminc, van, amikor negyven oldalas, attól függ, hogy mennyi témát tudnak a gyerekek összeszedni. Az is változik, hogy hányan dolgoznak rajta: van, amikor tízen, de előfordul, hogy ötvenen is. Fotóriporterek alkotásaitól a kis tudósítók munkáin át egészen a diákok rajzaiig minden helyet kap az újságban. Az alsó osztályokból is nagyon sok munka érkezik, utána szelektálunk, hogy mégis a legjobbak kerüljenek bele. Ahogy én azt egyszer megfogalmaztam a lap hatvanéves fennállásakor: a diákújság az egy kordokumentum. Ha most visszalapoznánk ezt a kétszáz számot, sőt, mostmár az asztalon van a 201. újság is, akkor teljes képet kapnánk iskolánk életéről, mióta Petőfi néven létezik – fogalmazott Szűcs Budai Engelbert, aki már húsz éve az iskolaújság felelős szerkesztője.
Az ünnepi műsoron az iskola tanulói léptek fel (Kancsár Izabella felvétele)
A diáklap az utóbbi időben a Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően jelenik meg.
Nyitókép: A Figyelő csapata az igazgatónővel és magyartanárukkal (Kancsár Izabella felvétele)
