A becsei vár címmel nyílt innovatív kiállítás szerdán az óbecsei Városi Múzeum nemrég felújított kis kiállítótermében. Az interdiszciplináris tárlat történelmi, régészeti és topográfiai ismereteket egyaránt ötvöz.
Raško Ramadanski, az óbecsei Városi Múzeum régész-kurátorára, a kiállítás szerzője elmondta: a tárlat célja, hogy a szakmai és a nagyközönség is megismerje a becsei vár térbeli és kronológiai kereteit.
Fotó: Kancsár Izabella
– Nem ragaszkodtunk kizárólag a régészeti vagy kizárólag a történelmi, esetleg egyéb narratívához. A kiállítás koncepciójának megközelítése újszerű abban az értelemben, hogy leginkább a rekonstrukciókon alapszik, legyen szó akár digitális rekonstrukciókról, másrészt valami olyannak az alkalmazásáról, amit eddig még nem használtunk. Ilyen például 3D-s nyomtatással készült makett. Természetesen bemutatásra kerül bizonyos mennyiségű régészeti leletanyag is, amelyeket az erődhöz kötünk. Ez a kiállítás elsősorban bevezetés a becsei várról szóló témába, a jövőben archeológiai és egyéb témákat is feldolgozunk majd – közölte Raško Ramadanski. A régész-kurátor hozzátette, hogy az utóbbi években több régészeti kutatás is folyt a várnál, de a kiállítás nem ezeket a leleteket mutatja be.
Fotó: Kancsár Izabella
A Törökbecse mellett lévő, a középkorban fontos stratégiai szerepet betöltő erődítményből ma már csak az alapja és némi toronymaradvány látszik. A becsei vár tekinthető az ország egyetlen, valamelyest megmaradt középkori és kora újkori tiszai várának. Az erőd megépítésének idejéről keveset tudni, Surányi Roland óbecsei történész szerint az első hiteles írásos dokumentum, amely említést tesz róla, 1304-ben keletkezett. Érdekesség, hogy az azokból az időkből származó forrásokban még nem becsei várnak, hanem Hozinis vagy Hasznos várként említik.
Fotó: Kancsár Izabella
– Biztosak vagyunk benne, hogy a becsei vár, illetve a Hasznos vár egy és ugyanaz, ugyanis 1338-ből eredő házassági szerződésben ez a két név egymás mellett szerepel. Sajnos a történelem úgy hozta, hogy a várat lerombolták. A 18., a 19. és a 20.században többször aláaknázták és felrobbantották, és ezért ma már csak az egyik tornya és az alapjai láthatók. Az erődítmény fénykorában uralkodóknak, hadvezéreknek és szerb despotáknak is otthon adott, sűrűn-sűrűn két feudális földesúr vitájának központjában szerepelt, ugyanis szerették volna megkaparintani maguknak. Emellett fontos szerepe volt a tiszai átkelőnek a megőrzésében, valamint az oszmán időszakban a becsei vár felelt a Tiszán való biztonságos közlekedésért – mondta Surányi Roland.
Az egykori becsei várat bemutató kiállítás szeptemberig tekinthető meg az óbecsei Városi Múzeumban.
