A sárgabarack vagy más néven kajszi, az egyik leginkább veszélyeztetett haszonnövényünk. Ennek oka elsősorban a korai virágzás. A virágok a kedvező időjárás hatására gyorsan kinyílnak, és az esetlegesen bekövetkező kora tavaszi fagyok nagy kárt tesznek bennük.
Öt-hat évente jelentős fagykár tapasztalható a sárgabarack esetében (Fotó: Gergely Árpád)
Az elmúlt napokban több magyarországi médiumban is arról értesülhettünk, hogy a közelmúltban véget ért rendkívül hideg időjárás nagy károkat okozott a sárgabarackfákban. Az enyhe tél hatására a növények korábban felébredtek téli álmukból, a nedvkeringésük már februárban megindult, a rügyek megduzzadtak. A március eleji −20 °C-nál is alacsonyabb hőmérséklet ezen rügyeket szinte teljesen megsemmisítette. Kíváncsiak voltunk, hogy Szabadka környékén milyen a helyzet, és a jelek szerint vidékünkön is nagy károk keletkeztek a kajsziültetvényekben.
A ludasi Óvári Zsolt és családja összesen négy hektáron foglalkozik kajszibarack-termesztéssel. Nem egybefüggő területről van szó, két nagyobb része Noszán, illetve Ludason van, valamint a Hinga-dombnál egy kisebb kísérleti parcellával is rendelkeznek. Ezen területeken több fajta kajszival foglalkoznak, a korai fajtákból éppen a fagy miatt kevesebbet termesztenek, míg a kései fajták közül elsősorban magyarországi fajtákkal, illetve ezek újvidéki klónjaival foglalkoznak. A Magyar kajszi és a Magyar legjobb az eddigiek során jól vizsgázott, mind a fagytűrés, mind a termésmennyiség tekintetében. Óvári Zsolt elmondása szerint a gazdaságuk barackosaiban körülbelül minden hatodik évben keletkezik fagykár.
A rügyek a januári-februári magas hőmérséklet hatására megduzzadtak (Fotó: Gergely Árpád)
– Sok éves tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy gyakran megesik, hogy a rügyek két méteres magasságig elfagynak, de azon felül épségben megmaradnak, mivel a hőmérséklet-különbség fokokban is kimutatható. Az idei tél több szempontból is extrémnek mondható. Az elsődleges megfigyeléseink alapján a korai fajták rügyei legalább kilencven százalékban elfagytak, és úgy tűnik, a kései fajták esetében sem jobb a helyzet. A rügyek puhák, és a benne lévő bibekezdemények teljesen elbarnultak. Sajnos azt kell mondanom, hogy az idén barack nélkül maradunk, és ennek hatására ugye bevétel nélkül – fogalmazott a termelő. Mint megtudtuk, annak ellenére, hogy termés nem lesz, a növényvédelmet ugyanúgy el kell végezni a gyümölcsösben, és a következő évre kell felkészíteni a fákat.
Óvári Zsolt (Fotó: Gergely Árpád)
Óvári Zsolt azt is elmondta, hogy a tavaszi fagyok ellen tudnak védekezni, különböző vegyszerekkel, amelyek felszívódásához szükség van arra, hogy a növény rendelkezzen kis levelekkel, esetleg füstöléssel vagy permetezéssel, de ezek az extrém hidegben nem alkalmazhatóak sikerrel. Emellett azt is megtudtuk, hogy a kajszit tudják biztosítani a különböző természeti csapások ellen, jégverés, szárazság, vihar, ugyanakkor a kora tavaszi fagykár ellen nincs meg ez a lehetőség.
A királyhalmai Berényi család gazdaságában a kajszi esetében is a biotermelésen van a hangsúly. A megtermelt gyümölcsök egy részét feldolgozzák, és csak utána értékesítik. A gazdaság elsődleges haszonnövénye az alma. Kajszit mindössze körülbelül 1500 négyzetméteres területen termesztenek. A fajták közül a Magyar legjobb és az NS Rodna található meg a termelésben. Telefonon értük el Berényi Lászlót, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy a sárgabarack Királyhalmán is jelentős fagykárokat szenvedett:
– Hétfőn bevittem egy ágat, de már amikor levettem a fáról, láttam, hogy nincs rajta egyetlen életképes virágrügy sem. Körülbelül három méter magasságig tudtam átnézni a fákat, de nem találtam rajta életképes termő rügyeket. Emlékeim szerint az elmúlt huszonöt évben nem volt téli fagykár a barackban, még a −25 ºC alatti hőmérsékletek esetében sem, minden alkalommal tavasszal, a virágzáskor vagy közvetlenül utána keletkezett fagykár. Az almafákat eddig nem néztem át, de azokban nem valószínű, hogy komolyabb károkat okozott volna a fagy – nyilatkozta a termelő.
