Vidékünkön időnként gondokat okoz a belvíz, a magas talajvíz. A kora tavaszi olvadással nagy mennyiségű víz kerül a talajba, illetve a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a közelben lévő két folyó, a Tisza és a Duna vízszintje is megemelkedik, és ez kihatással van a két folyó közötti régió talajának vízháztartására is. Sok esetben a pincéket árasztja el a víz, ugyanakkor a határokban a laposabb területeken hosszabb ideig állhat a víz, kipusztítva ezzel az ott lévő kultúrnövényeket.
Február végén, március elején nagy mennyiségű hó hullott vidékünkön, ezt követően esőzés tarkította időjárásunkat, és az előrejelzések alapján az elkövetkező napokban is várható nagyobb mennyiségű csapadék. Mindez alapján talán kijelenthetjük, hogy az idén is számolnunk kell a víz okozta nehézségekkel.
Osztrogonác Simon, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja lapunk kérésére elmondta, az elmúlt néhány évben nem jelentett gondot a belvíz, ugyanis igen csapadékszegény telek voltak. Viszont a mögöttünk álló tél igencsak sok csapadékot hozott.
– Elsősorban a homokos területeken jelentkezhet probléma, ugyanis a homok 60–70 százaléka agyagos eredetű, ez víz hatására megduzzad, és idővel vízátnemeresztő réteg jön létre, ami ahhoz vezet, hogy belvízproblémák keletkeznek az adott területen. A tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a legnagyobb problémák Radanovác és Horgos között jelentkeznek. Az elmúlt héten a kaszálókban megjelentek a nagyobb összefüggő vízfelületek, ami arra utal, hogy problémák vannak a vízelvezetéssel. Ez egy olyan probléma, amit ilyenkor kampányszerűen szoktak megoldani, különböző csatornák és árkok segítségével a vizet igyekszünk minél gyorsabban elvezetni a Tiszába. Viszont ez nem tűnik jó megoldásnak, hisz az ár elvonulása után, a nyári hónapokban szárazság tapasztalható, amikor jól jönne a korábban elvezetett víz – mondta Osztrogonác.
A tanácsos kifejtette, hogy egy komplex vízügyi tervet kellene kidolgozni, amely azt is lehetővé tenné, hogy a kora tavasszal feleslegesnek tűnő vizet víztározókba vezessék, amelyből az öntözés is megoldható lenne, illetve a táj mikroklímájára is pozitív hatással lenne. Erre azonban jelenleg nincs mód, hisz ez komolyabb beruházást igényelne. Ugyanakkor ezt csak a határ túlsó oldalán lévő községekkel közösen lehetne megvalósítani.
Osztrogonác arról is beszélt, hogy a víz nagy károkat okozhat a mezőgazdaságban is, az alacsonyabban fekvő részeken terméskiesések keletkezhetnek, ugyanakkor a gyümölcsösökben is számolni kell negatív hatásával, hisz mivel többéves kultúrákról van szó, a kár is nagyobb és a kiesés nehezen pótolható. A mezőgazdaságban keletkezett károk enyhítésében már az is sokat segítene, ha a meglévő vízelvezető csatornákat és árkokat egész évben karban tartanák.
Palicson pillanatnyilag is több helyen látható víz, például az árkokban. Dobó Márta, a palicsi helyi közösség közgyűlésének elnöke elmondta, hogy mindennek oka nem a magas talajvíz, hanem a hirtelen olvadással és az esővel keletkezett vízmennyiség.
– A település tekintetében inkább sárról beszélhetünk, mert több utca nem rendelkezik szilárd útburkolattal, és vannak olyan utcák is, amelyek szinte járhatatlanok – fogalmazott Dobó, akitől azt is megtudtuk, hogy az utóbbi időben, a szennyvízcsatorna kiépítésével a pincékben, illetve a süllyesztett szintű garázsokban álló víz nem jellemző a településen, és a polgárok az idén ilyen jellegű problémával nem keresték fel a helyi közösséget.
A királyhalmai helyi közösség közgyűlésének elnöke, Katona Róbert maga is foglalkozik zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Mint mondta, elsősorban a csonthéjas gyümölcsösök vannak kitéve a magas talajvíz okozta károknak, ugyanis azok kevésbé tűrik az oxigénszegény környezetet, mint például az alma.
– Királyhalma a végletek faluja, mivel nyáron nagy gondot szokott okozni a vízhiány, viszont tavasszal a talajvízzel vannak gondjaink. Pillanatnyilag azt tudom mondani, hogy ez a vízmennyiség nagyon kellett a talajnak, két év szárazság után úgy tűnik, kicsit fel tudnak töltődni a talaj tartalékai, úgy gondolom, a mezőgazdászok örülnek neki. Az elmúlt héten több helyen is összefüggő vízfelületek keletkeztek, amik azonban a hétvégén el is tűntek, köszönve a szeles időjárásnak. Most már a csatornákban sem nagyon találkozunk vízzel – fogalmazott Katona, aki azt is elmondta, hogy ilyen időszakban a pincékben is megjelenik a víz, amitől a polgárok kis szivattyúkkal igyekszenek megszabadulni.
Hajdújáráson az elmúlt években nem tapasztaltak belvízgondokat. Sövény Rudolf, a település helyi közössége közgyűlésének elnöke elmondása szerint ebben nagy szerepe van a körülbelül tíz éve kiépített vízelvezető rendszernek.
– A korábbi években, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullott, szembesülhettünk a belvíz okozta nehézségekkel. Egy akció keretén belül a faluban vízelvezető árkok lettek ásva a kritikus helyeken. Azok akkor nagy szolgálatot is tettek – fogalmazott Sövény. A közgyűlés elnökétől emellett azt is megtudtuk, hogy jelenleg nem tudnak belvízgondokról a településen.