Európa és a világ számos országában évről évre megrendezik a vízimadarak számlálását, vagyis a Nemzetközi Vízimadár Szinkront, amelyet országunkban 2011 óta a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület koordinál. Az eseményre minden év januárjának második felében kerül sor. Környékünk egyik legnagyobb vízimadár-élőhelye a Palicsi- és a Ludasi-tó, valamint a körülöttük lévő egyéb vizes élőhelyek, így természetesnek tűnik, hogy a természetvédelmi terület gondozásával megbízott Palics–Ludas Közvállalat is kiveszi a részét a kezdeményezésből. A Nemzetközi Vízimadár Szinkrontól függetlenül az említett közvállalat rendszeresen végzi a madarak monitoringját, és a terület védetté nyilvánítása óta folyamatosak a megfigyelések, illetve a madárszámlálások.
A vízimadár szinkront az idén is megszervezték, és január 10-e óta világszerte számos aktivista, madarász járja a természetet. Így van ez a Palics–Ludas Közvállalat esetében is, amelynek munkatársai az illetékességük alá tartozó területeket járják be.
Lapunk kérdésére Szekeres Ottó, a közvállalat természetvédelmi őre beszélt a kezdeményezésről.
A nagyobb vizes élőhelyek még nem fagytak be teljesen (Fotó: Gergely Árpád)
– A természetjárók, madarászok a hónap végéig igyekeznek bejárni minél több vizes élőhelyet, és pontosan megszámolni az ott tartózkodó madarak egyedszámát, illetve felmérni, hogy egy-egy terület madárpopulációja milyen fajokból, fajtákból tevődik össze. A kezdeményezés célja, hogy egy leltárt készítsünk arról, hogy állnak a madárfajok állományai, mekkora a nagyságuk, illetve milyen változások álltak be az elmúlt időszakban. A madarászok emellett azt is megfigyelik, van-e valami zavaró tény az adott területen, ami esetleg negatívan hat a madarakra, a nyugalmukra vagy a táplálkozási szokásaikra, illetve azt is nyomon tudjuk követni, hogy az időjárás hogyan befolyásolja a madárállományt – nyilatkozta a szakember.
Szekerestől megtudtuk, hogy a nagy tavainkon kívül (ezek a Palicsi- és a Ludasi-tó) a többi vizes élőhelyünk be van fagyva, csupán néhány kisebb léket találni, úgyhogy ott kevés madarat figyeltek meg, egy-két hattyút, máshol pedig néhány tőkésrécét. A nagy tavak még nem fagytak be teljesen, így Palicson közel 5000 madarat tudtak megszámolni, és ennek többségét a tőkésréce képezi, de megjelentek olyan érdekesebb fajok is, mint a kis sólyom és vándorsólyom. Szekeres Ottó elmondta, hogy szép számban találkoztak kis kárókatonával is. Az úgynevezett téli récefajok közül a kerceréce vagy a kis bukó fordul elő nagyobb számban a területen. Ludason rendkívül nagy számban fordulnak elő a ludak, elsősorban nyári lúd és nagylilik, de egy alkalommal négy vörösnyakú ludat is megfigyeltek, ami ritkaságnak számít vidékünkön. Jelenleg körülbelül 5–6 ezer lúd tartózkodik a területen, és ehhez körülbelül 3500–4000 réce is társul. Mindez idevonzza a ragadozómadarakat, így a természetvédők rendszeresen találkoznak rétisassal. A tavak mellett a szántókon több mint 4800 darut számoltak meg, ami azért érdekes, mert ők télen tovább kellene, hogy vonuljanak, úgyhogy ez az életükben történő változást jelent, ami kapcsolódhat a klímaváltozáshoz.
Kérdésünkre, hogy a tavalyi évhez képest milyen nagyobb változásokat figyeltek meg, és hogy ebből milyen következtetéseket tudnak levonni, Szekeres Ottó kifejtette, hogy az éveket nem szokták egymáshoz hasonlítani, hanem globálisan nézik az eredményeket.
– A területen lévő madárfajok egyedszámát nagyban befolyásolja az, hogy mennyire vannak befagyva a tavak. Volt olyan évünk, hogy a Palicsi- és a Ludasi-tó is be volt fagyva, és akkor alig 1000 madarat számoltunk össze a két területen. A madarak ugyanebben az évben a Dunára, Vajdaság déli részére tömörültek, hisz az nem volt befagyva, és ott az állomány létszáma tízszeresére emelkedett a megszokotthoz képest. Ezért globálisan kell vizsgálni az egyedszámot, hisz az már pontosabb adatot szolgáltat, hogy tudjuk, hogy az egész országban mennyi és milyen fajta madár van, és ott már nyomon lehet követni a változásokat is – mondta beszélgetőpartnerünk.
Amit az idén megfigyeltek, hogy Ludason a ludak száma lényegesen megnőtt, ami feltételezhetően annak köszönhető, hogy a magyarországi telelőterületük korábban befagyott, vagy az Ausztriában tapasztalható kellemetlen időjárás miatt vonultak ide.
Szekeres elmondása szerint vannak olyan évek, amikor új fajtákat is feljegyeznek egy-egy ilyen madárszinkron alkalmával, az idén erre nem került sor, de más területekről származó információk szerint a kisbukók száma nagyon megnőtt a Dunánál, illetve pásztorgémmel is találkoztak, ami nyáron is ritkaságszámba megy, télen pedig meglepetés a jelenléte.
A madárszinkronból a Palics–Ludas teljes őrszolgálata kiveszi a részét, ami négy személyt jelent, emellett a szakszolgálat 2–3 embere is részt vesz benne.
A palicsi és ludasi madárszámlálás eredményei hamarosan elérhetőek lesznek a közvállalat honlapján, míg az országos eredményeket a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület honlapján tekinthetik meg.
