Megszűnhet a szabadkai vérátömlesztő osztály

A vérátömlesztési szolgálatok átszervezését is érintő törvénytervezet elkészült, s az jövő év júniusától léphet érvénybe.

A jelenlegi állás szerint ennek értelmében megszűnhet a szabadkai vérátömlesztő osztály, amely egyébként a legsikeresebbek és legfejlettebbek közé tartozik. A Szabadkai Közkórház azonban azonnal kérvénnyel fordult az illetékes minisztériumhoz, amelyben kérvényezi a szolgálat jövőbeni engedélyeztetését.
Dr. Anastazija Mrđa, a szabadkai Közkórház vérátömlesztő osztályának vezető főorvosa lapunknak elmondta, egyelőre nem tudják, mi lett a kérvény sorsa, s hogy a javukra döntenek-e, ahogyan azt sem tudni, hogy az esetleges megszűnés hogyan befolyásolja majd a véradási kedvet és hogy ezzel vérhiány fenyegeti-e majd az országot.
– Februárban fejeződött be az a nyilvános vita, amely a vérátömlesztési, vagyis a transzfuziológiai szolgálatok átszervezését érintő törvényjavaslatot boncolgatta. Végleges információnk nekünk sincs, az elsődleges hírek arról szólnak, hogy az új törvény 2017 júniusában lépne érvénybe.
A mostani állás szerint a transzfuziológia területe két egységre bontódna: vérbankokra és engedéllyel rendelkező vérátömlesztő intézményekre, vagyis vérellátó központokra, amelyek begyűjtenék a vért, tesztelnék és továbbítanák azokat a vérbankoknak. A bioegészségügyi igazgatóság az egészségügyi minisztérium keretében azt a javaslatot adta át, amely szerint ezek a vérellátó központok, az Újvidéken és Nišben működő jelenlegi intézmények, a belgrádi intézet, valamint a kragujevaci központ kapna engedélyt a működésre. Egyelőre a szabadkai Közkórház vérátömlesztő szolgálata nem szerepel ezek között – magyarázta dr. Anastazija Mrđa.
A közvitát követően a szabadkai Közkórház vezetősége hivatalos levélben fordult a minisztériumhoz, amelyhez mellékelték a kérvényt, miszerint a szabadkai Közkórház szolgálatát is sorolják az engedéllyel rendelkező vérellátó központok közé, de egyelőre nem tudni, hogy erről született-e döntés.

A szabadkai vérátömlesztő osztályt 1953-ban alapították, s azóta minden elvárásnak eleget tesz, nem csak a szabadkai betegek számára biztosít elegendő vért, hanem más központokat is segít szükség szerint.
– A mai napig csakis az önkéntes véradók adományaira támaszkodunk, a véradásért nem tudunk fizetni. A levett vér mennyisége folyamatosan növekedett, míg 1972-ben elérte a 17 000 egységet. Ez a mennyiség a nagyvállalatoknak volt köszönhető, amelyek helyet biztosítottak a véradásnak. Az elmúlt öt évben a véradók száma 9000–10 000-re csökkent, öt évvel ezelőtt, 8860 tavaly pedig 7306 véradónk volt. A csökkenés oka a fiatalok elvándorlása, a falvak elöregedése, s a nagyvállalataink megszűnése, mert a magánvállalatok a legtöbb esetben be sem engednek bennünket.
Úgy véljük, hogy az önkéntes véradás tekintetében, s a modern technológiák követésének hála valóban az elsők között szerepelünk az országban Belgrád, Újvidék és Niš után. Amit kiemeltünk a kérvény átadásakor, az ennek a régiónak a nemzeti összetétele, hiszen Szabadka lakosságának 40,8%, Topolya lakosságának 57%, Magyarkanizsa lakosságának 85%, Zenta lakosságának pedig 79% magyar nemzetiségű, illetve az autóút közelségét és a határ menti övezet fontosságát is hangsúlyoztuk – mondta dr. Anastazija Mrđa.
Az önkéntes véradás, amennyiben a javasoltak szerint kerül sor az átszervezésre, Vajdaságban csak egyetlen ilyen engedéllyel rendelkező intézményt irányoz elő, mégpedig az újvidékit, ami Vajdaság-szerte gyűjt majd. Belgrádtól délre viszont két ilyen központot terveznek, ahol az adományozás már most is célirányos, a család, illetve egy-egy beteg számára történik a véradás, tehát az adományozás mindenképp csökken majd.
– Egyelőre nem világos, hol adhatnak majd vért azok az önkéntes véradók, akik a mi szolgálatunknál jelentek meg a tavalyi év folyamán, mintegy 5000-ren. Lesz-e elég vér egy ilyen átszervezést követően, csak a gyakorlat tudja majd megmutatni – mondta az osztályvezető főorvos.